Minőségi irodákban, kényelmesen dolgozhatnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) külföldi egységeinek dolgozói, s nem keresnek rosszul. Legalábbis erre lehet következtetni azokból az adatokból, amelyeket közérdekű adatigénylésünkre válaszolt lapunknak a jegybank sajtóosztálya.
A Hamburgban, Párizsban és Rómában nyitott irodák vezetői havonta nettó 2534 eurót (800 ezer forintot) visznek haza, azaz bruttó fizetésük 3810 euró (1,2 millió forint). A német kikötővárosban dolgozik még egy elemző is, aki havonta 2281 eurót kap kézhez: az ő bruttó bére 3430 euró, azaz 1,084 millió forint. A vezető munkáját segítő asszisztens fizetési borítékjában minden hónapban félmillió forint lapul, ami háromnegyedmilliós havi bruttó bért jelent.
A párizsi irodában ugyanezen bérekkel egy vezető és egy adminisztrátor dolgozik, Rómában pedig egy vezető nemzetközi tanácsadó végzi a munkát irodavezetői bérrel. De ezzel még nincs vége a juttatásoknak. Személyenként 122 euró, azaz 38 500 forint havi költségtérítést kapnak a munkavállalók, amit minden hónapban további 41 250 forint béren kívüli juttatás fejel meg. Vagyis a kint dolgozók közül még a legrosszabbul kereső adminisztrátor is közel hatszázezer forintot visz haza a hó végén. A jegybank kiadásai azonban korántsem érnek ezzel véget, hiszen meg kell fizetni a bérek 28,5 százalékát kitevő közterheket. Ezzel együtt nyolc és fél millió forintot költenek az irodák bérre.
Megközelíti a dolgozóknak kifizetett milliókat az irodák bérleti díja, amelyre havi csaknem hétmillió forintot költ a jegybank. Érdemes irodánként is megvizsgálni ezeket a díjakat. A legolcsóbb a hamburgi iroda, amelynek havi díja 6494 euró, azaz 2,052 millió forint. Hogy mekkorák az irodák, azt nem tudni, de nemzetközi irodabérléssel foglalkozó portálok adatait felhasználva megpróbáltuk megbecsülni. A német JLL, illetve a Statista.com honlapján a prime rent, azaz a minőségi, legdrágább irodák négyzetméterenkénti díja Hamburgban 25 euró (7900 forint). Ha ezzel az árral számolunk, akkor arra jutunk, hogy az MNB akár 260 négyzetméteres irodát is bérelhet három dolgozójának. Persze nyilván kisebb a helyiség, ha a négyzetméterenkénti ár még ennél is magasabb.
A német kikötővárosban fizetett bérleti díjnál valamelyest többet – 6575 eurót, 2,077 millió forintot – számolnak fel a római iroda használata fejében. A brit Regus által az olasz fővárosban kínált legdrágább négyzetméterdíjjal, 75 euróval (23 700 forint) számolva a római elemző majdnem 90 négyzetméteres irodában dolgozhat. A legtöbbet, 8988 eurót, azaz 2,84 millió forintot Párizsban fizet az MNB az iroda fejében havonta. A Statista. com, illetve a Cushman and Wakefield adatai szerint Párizsban a minőségi irodákért négyzetméterenként 63 eurót, 19 900 forintot számolnak fel havonta. Ez alapján a két alkalmazott több mint 144 négyzetméteren tevékenykedik.
Mindent összeszámolva hozzávetőlegesen havonta 15 és fél millió forintba kerül a három európai iroda fenntartása. Ezen kívül további három irodanyitást tervez a jegybank New Yorkban, Bejrútban és Buenos Aires-ben. Kérdés, hogy megéri-e. Az MNB szerint igen, mert az ott dolgozók figyelik és elemzik a célország és a régió pénzügyi folyamatait, kapcsolatot tartanak a helyi jegybankokkal, szakmai szervezetekkel. Róna Péter közgazdász, a jegybank korábbi felügyelőbizottságának tagja szerint ennek nincs sok értelme. Az MNB indoklásában szereplő feladatok jó része nem tartozik a jegybanki kötelezettségek közé, a más jegybankokkal való kapcsolattartáshoz pedig nincs szükség személyes jelenlétre az adott országban. Egyébként sem jellemző a külföldi irodák fenntartása a központi bankokra. A francia jegybank képviseletét például a követség egyik alkalmazottja látja el félállásban.
