A nemzeti bank 2013–14 táján több ingatlant is vásárolt, de a részleteket sokáig titkolták. Azonban később a Kúria, illetve az Alkotmánybíróság határozatainak nyomására kénytelenek voltak a nyilvánosság elé tárni ügyleteiket – írja a lap.
A Figyelő cikkéből kiderül, hogy a tranzakciókat nem egy részletükben a hagyományos piaci döntésektől eltérő logika szerint hajtották végre, bár ezt természetesen tagadják az MNB-ben.
A laphoz négy ingatlan – az Eiffel Palace irodaház, a tiszaroffi Kastélyszálló, az Úri utcai épület, valamint az IPOSZ egykori, Kálmán Imre utcai székháza – dokumentációja jutott el. A négyből három esetben egy békéscsabai székhelyű, de budapesti irodával is rendelkező kisvállalkozást, a Leszing Kft.-t bízták meg a vagyonértékelés elvégzésével. Az Eiffel Palace esetében a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodán keresztül a KPMG tanácsadó cég készítette el az értékbecslést.
Mint írják, a papírokból az olvasható ki, hogy a munka elvégzése során a megbízó nagyvonalúan járt el e cégekkel szemben. A Leszing például drágábban látta el feladatát, mint amennyit a jelentkezéskor vállalt: ajánlatukban azt rögzítették, hogy a 3000 négyzetméternél nagyobb épületek esetében darabonként nettó 2,8 millió forintért készítik el az értékbecslést – ám az Úri utcai épület esetében kötött szerződésben a forgalmi értékre vonatkozó szakértői vélemény elkészítésének ellenértéke nettó 6,850 millió forint volt. A volt IPOSZ-székház megvételét bemutató adatok esetében ugyanez a helyzet: ott is az ajánlatban szereplőnél magasabb, szintén 6,850 millió forint lett a szerződött ellenérték – teszi hozzá a lap.
Annak ellenére, hogy a jegybank és a Leszing Kft. közti szerződés szerint a megbízott szavatosságot vállalt arra, hogy az általa elkészített értékbecslés nem fogja sérteni mások szellemi alkotáshoz fűződő jogait, az átadott 25 oldalas szöveges értékbecslésből mintegy 6,5 oldal forrásmegjelölés nélküli idézet, részben a Wikipédiáról, részben pedig az epiteszforum.hu nevű portálon közzétett „Koncepcióvázlat a Budai Várnegyed jövőjéről” című írásból – közölték szocialista politikusok. Emellett az is kérdéseket vet fel, hogy a megbízott nem vállalt korlátlan felelősséget az értékbecslés során felhasznált adatok és információk forrásaival és megbízhatóságával kapcsolatban – olvasható a Figyelőben.