Hónapok óta tárgyal a cseh és a magyar állami vasúttársaság arról, hogy a Budapest–Prága-vasútvonalon miként valósítsák meg azokat a fejlesztéseket, amelyek révén a jelenleginél jóval magasabb színvonalon lehet utazni a két főváros között. Az egyeztetések 2016 második felében zárulhatnak, a szükséges beruházások jövő év közepére készülhetnek el – derül ki a MÁV lapunk érdeklődésére küldött tájékoztatásából.
A társaságot annak kapcsán kérdeztük, hogy a Cseh Vasutak elnök-vezérigazgatója a Vasutas Magazinban presztízskérdésnek nevezte, hogy tető alá hozzák a fejlesztési együttműködést a magyar vállalattal. Pavel Krtek a szaklapnak kifejtette: nemcsak a Prága–Berlin–Hamburg-, illetve a Prága– Bécs-vasútvonalat akarja színvonalasabbá tenni, hanem a Prága–Budapest-vonalat is, ehhez arra van szükség, hogy a magyar és a cseh vasúttársaság szerződésbe foglalja az egységes járműparkra és a szolgáltatások színvonalára vonatkozó követelményeket. Ennek érdekében a magyar fél teljeskörűen felújítja a spanyoloktól a kilencvenes évek közepén vásárolt CAF-kocsikat, ők pedig pályázatot írtak ki 50 modern, 200 kilométer óránkénti sebességre is képes kocsi beszerzésére, ezzel jelentősen javulhat a szolgáltatás színvonala.
A MÁV tájékoztatott arról is, hogy már hozzákezdtek a főként a nemzetközi vasúti forgalomban használt CAF-kocsik teljes körű felújításához. A vasúttársaság tájékoztatása szerint a termes, illetve a fülkés kocsikat is új klímával, vezeték nélküli internettel, konnektorokkal, korszerű utastájékoztatási rendszerrel és kerékpár-szállítási lehetőséggel látják el. – A fejlesztések bevezetése mindkét ország részéről 2017 első fél évének végén várható – áll a MÁV válaszában.
Krtek múlt héten adott interjújában beszélt arról is, hogy Franciaország és Németország jelentős túlsúlyban van az európai vasúti piacon. Mint fogalmazott, a közép-európai vasúttársaságoknak össze kell hangolniuk a tevékenységüket, hogy képesek legyenek ellensúlyozni a francia és a német nemzeti vasútvállalatok hegemóniáját. – Ausztria, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Csehország, némely dologban pedig már Olaszország is közösen igyekszik hatást gyakorolni vasúti ügyekben Brüsszelre – fogalmazott Krtek. A társaság vezetője az unió negyedik vasúti csomagjáról és a piac liberalizációjáról úgy vélekedett, hogy a Cseh Vasutak nem tudja teljes mértékben megvédeni eddigi pozícióit a piac megnyitása után, visszaszorulhat egyes pályaszakaszokon, de a jobb szerződési feltételeknek köszönhetően akár nyereségesebbé is válhat. – Csehországban részlegesen már nyitott a piac, de a vasúti teherszállítás esetében a liberalizáció nem hozta meg a várt eredményeket, a személyszállítás esetében pedig több problémához is vezetett – tette hozzá.
