Rövid időn belül kétszer is belenyúlt a kormány a 33 milliárd forintnyi uniós támogatást felölelő nemzeti kastély- és várprogramba. A gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programon (Ginop) belül a turisztikai célú fejlesztéseket támogató kiírásban eredetileg a megítélt támogatás 30 százalékát lehetett előlegként felvenni, ez az arány áprilisban 50, hétfőn pedig 100 százalékra módosult. Lapunk megkérdezte a Miniszterelnökséget, hogy mi indokolta a változtatást, de lapzártánkig nem kaptunk választ. A program lényege az állami tulajdonban lévő kastélyok, várak turisztikai hasznosítása a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ irányításával. Egy projektre legfeljebb 1,5 milliárd forint jut, de a támogatás a duplája, hárommilliárd is lehet, ha világörökségi helyszínen található.
Nem véletlenül tört ki a műemlékláz: négyzetméterenként 400 ezer forintig lehet a költségeket elszámolni a műemlékekre, a nem műemléki épületek építésére 320, átalakítására pedig 220 ezret. Egyelőre csak állami kézben lévő kastélyokról szól a program, de a lapunk által megkérdezett szakértő szerint ez még változhat. Úgy látja, nehezen képzelhető el, hogy fejlesztési forrás nélkül maradjon Orbán Viktor veje, Tiborcz István, aki a hozzá közeli üzletemberek közreműködésével vetheti meg a lábát Turán. A Loire menti kastélyok hangulatát idéző Schossberger-kastélyhoz 200 millió forintért jutott hozzá a befektetői csoport, de a Magyar Nemzeti Bank sem maradt kastély nélkül: az intézmény a 680 millió forintért meghirdetett tiszaroffi Borbély-kúriát szerezte meg.
Informátorunk szerint nemcsak a közvélemény számára érthetetlen a milliárdok egészének előlegként való felvétele, hanem az Európai Bizottság is rossz szemmel nézi. Egyrészt így nehezen követhető nyomon a pénzköltés, másrészt alapjaiban kérdőjelezi meg a rendeltetésszerű felhasználást. Ez az összeg ráadásul most még csak virtuálisan EU-s forrás, hiszen a központi költségvetés terhére a 33 milliárdot a Magyar Államkincstár bocsátja a Forster-központ rendelkezésére. Csak akkor válik ténylegesen is uniós támogatássá, ha Brüsszel ellentételezi a benyújtott számlákat, ez pedig akár a hét plusz két éves ciklus végéig, 2022-ig is elhúzódhat. A fokozott előlegkifizetés azért érdeke a kormánynak, hogy eredményeket mutasson fel az uniós pénzlehívás terén: eddig inkább a felhívások megjelentetésében aktív, a győztes pályázók kifizetésében komoly elmaradás van. A kastélyos milliárdok kipörgetése azonban aligha járul hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez, attól még egyetlen kapavágás sem történik a tervezettnél hamarabb, hogy a pénz befut a kastélyhasznosítást felügyelő Forsterhez. Ellenben a központ ellenőrizhetetlenül gyarapíthatja a vagyont, ha a parkoló pénzt magyar állampapírokba fekteti, és csak kétszázalékos hozammal számolva is több száz millió forintot keres a kivitelezés megkezdéséig. Az állami beruházásokra egyébként is egyre jellemzőbb, hogy előlegként átmegy a teljes összeg, ennek még nagyobb haszonélvezője a közút- és vasútfejlesztéseket irányító Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.
Kormányhatározattal eddig 19 kastély került át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől a Forsterhez, 2018-ig pedig további 16 cserél gazdát. Kilenc kastély – a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a majki kamalduli remeteség, a sümegi püspöki palota, a bajnai Sándor–Metternich-kastély, az iszkaszentgyörgyi kastély, a dégi Festetics-kastély, a tatai Esterházy-kastélyegyüttes, a füzérradványi Károlyi-kastély és az egri vár – esetében már a támogatási szerződések megkötésénél tartanak. A kastély az új kormányzati hobbi, már az adózás is ezt segíti. A 2017-es adótervek szerint a kastélyok felújítási költségeit 31 milliárd forintig levonhatja az adóalapból a kastély tulajdonosa, bérlője, vagyonkezelője. A kiadások 50 százalékával a társaságiadó-alap is csökkenthető.
