Miközben az Orbán-kabinet már évek óta céldátumot sem jelöl meg az euró bevezetésére, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden mindenkit meglepett azzal a nyilatkozatával, hogy „nem tartja alaptalannak az évtized végi csatlakozást”. A Magyar Hírlapnak adott interjúban a tárcavezető hozzátette, erre akkor van esély, ha a gazdasági folyamatok tartósak maradnak, és az uniós fejlettségi átlaghoz közelebb kerülünk, valamint a hazai termelékenység is tovább javul.
Tény, hogy hazánk az eurózónához való csatlakozás kritériumaiból hármat már teljesít. Varga Mihály szerint jól állunk az árstabilitással: a vizsgált időszakban a magyar infláció 0,4 százalék volt, míg a referenciaérték 0,7 százalék. A hosszú kamataink átlaga 3,4 százalék, ennek a referenciaértéke pedig négy százalék. – A költségvetési hiányt leszorítottuk jócskán a bruttó hazai össztermék (GDP) három százaléka alá, azaz itt is teljesül a feltétel. Magyarország kilenc évig állt túlzottdeficit-eljárás alatt, 2013 óta ez is megszűnt. Az adósságunk a bruttó hazai termék hatvan százaléka fölött van, de öt éve folyamatosan csökken, ami megfelel az elvárásnak – tette hozzá. Azt a tárcavezető is hozzáteszi azonban, hogy gyenge versenyképességgel, rossz árfolyamon csatlakozni életveszélyes, többet árt, mint használ.
– Belső feszültségektől terhes az eurózóna, elég csak a britek kilépésére, a görög válságra, a gyengélkedő olasz bankrendszerre gondolni. Emellett a spanyol és a portugál gazdaság sincs túl a krízisen, miközben Franciaország is növekedési nehézségekkel szembesül – mondta lapunknak Róna Péter közgazdász, az Oxfordi Egyetem Blackfriars Hall tanára, aki szerint rendkívül bátor cselekedetre vall a nemzetgazdasági miniszter bejelentése. Róna Péter szerint a magyar gazdaság versenyképessége nincs abban az állapotban, amely lehetővé tenné a belépést. (A Portfólió.hu számításai szerint az elmúlt húsz év felzárkózási üteme alapján ezt a versenyképességi szintet 2045 és 2070 között érhetné el hazánk.) A közös fizetőeszköz használata ugyanis azoknak az országoknak éri meg, amelyek hasonló fejlettségi szinten vannak (például Németország és Hollandia), miközben a gazdasági válság megmutatta, hogy a perifériaországok (például Spanyolország, Görögország vagy Portugália) alig profitáltak az euróból. – Magyarország jelenleg a multinacionális cégek tevékenységének és az uniós támogatásoknak köszönhetően, illetve a forint folyamatos leértékelése révén képes lényegében gazdasági növekedést felmutatni – tette hozzá. A közgazdász szerint a görög gazdaság versenyképességéhez mérve az euró például túl van értékelve, miközben a német versenyképességhez viszonyítva alulértékeltnek számít. – Ennek hatására a német gazdaság további versenyelőnyre tesz szert a göröggel szemben, ami egyfajta ördögi körhöz vezet. Ezt tapasztalhatjuk a válság kirobbanása óta Görögországban – mondta a szakember. Az sem mindegy, milyen árfolyamon váltja át egy csatlakozni kívánó tagállam a nemzeti valutáját. Róna Péter úgy véli, a szlovénok túl erős árfolyamon tették ezt, aminek megitták a levét, miközben a szlovákoknak sikerült gyengébb árfolyam mellett bevezetni az eurót, ami versenyelőnyt jelentett Pozsonynak. Róna Péter a jelenlegi körülmények között nem lát lehetőséget az euró bevezetésére, és időszerűnek sem tartja a kérdést.
Lapunk megkereste az Európai Bizottságot és az Európai Központi Bankot (EKB) is azzal kapcsolatban, hogy jelezte-e Magyarország hivatalosan az euróövezethez való csatlakozási szándékát. Ha négy éven belül a kormány be akarná vezetni az eurót, akkor tavaszig csatlakozni kellene az úgynevezett ERM II. rendszerhez, amelyben két évet kellene Magyarországnak eltöltenie jelentősebb árfolyamkilengések nélkül. A bizottság csak általános választ adott, az EKB azonban egyértelművé tette: hozzájuk nem érkezett ilyen hivatalos megkeresés hazánktól.
