Elkészült a nemzeti adatpolitikai stratégia. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács weboldalán társadalmi vitára bocsátott dokumentum július 15-ig véleményezhető. A szakmai anyag a digitalizáció elterjedésével mind értékesebb adatvagyon rendszerezését, gondozását, felhasználását és az ebben rejlő piaci lehetőségeket, kitörési pontokat foglalja össze. A dokumentum idézi az Európai Bizottság adatközpontú gazdasággal foglalkozó anyagait, amelyek szerint a világban percenként 1,7 millió gigabájt adat keletkezik. Az adatipar évente 40 százalékkal nő, ami hétszer gyorsabb, mint a teljes infokommunikációs ipar éves növekedése. Ezzel Európa GDP-je 1,8 százalékkal lehet nagyobb 2020-ra a mostaninál, míg az adatalapú döntésekkel a cégek 5-6 százalékkal növelhetik termelékenységüket. A prognózis szerint az évtized végére 250 ezerre emelkedik az adatok kezelésével kapcsolatos munkahelyek száma Európában.
Az adatok között megkülönböztetett jelentőségük van a közszférában keletkező közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatoknak. A gazdaságnak, a közszférának, sőt az egész társadalomnak óriási szüksége van arra, hogy akadálymentesen hozzáférjen a közadatokhoz. Az Európai Unión belül a közadatok értéke megközelíti a 2000 milliárd eurót, amelyek hozzáférhetővé tétele évi 40 milliárd euró gazdasági hasznot hozhat – derül ki a szervezet által összeállított stratégiából, amely szerint az adatok digitalizálásával és megfelelő jogi háttér megalkotásával az államigazgatásban tapasztalható párhuzamosságok is felszámolhatók, ezzel jelentősen csökkentve a kiadásokat.
A stratégia a pozitív példák között említi a dán gépjármű-nyilvántartást, amelyben a rendszám alapján lekérhető a gépjármű minden adata, vagy azt az osztrák alkalmazást, amely a kerekes székesek és babakocsisok közlekedését segíti pontos térkép-információk alapján.
