Perek százai indulhatnak

A játékgépes károsultak akár az Emberi Jogok Bíróságáig is elmennének.

Gyöngyösi Balázs
2016. 07. 19. 12:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár a bíróságokon már javában tart a július 15-től augusztus 19-ig tartó ítélkezési szünet, a játékgépes károsultak nem ülnek a babérjaikon. A Magyar Szerencsejáték-szövetség (MSZSZ) elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta, a kártérítési ügyekre vonatkozó elévülési határidő miatt legkésőbb idén októberig be kell nyújtani a kereseteket. Schreiber István kifejtette, jelenleg is zajlanak perek, de több százan csak ősszel fordulnak jogorvoslatért, így a következő hetek, hónapok a felkészülésről szólnak. Az elnök több érintett vállalkozás képviselőjével is beszélt, akik arról számoltak be, hogy összeszedik az anyagaikat a beadványhoz, bizonyítékokat gyűjtenek, ügyvédekkel, szakértőkkel egyeztetnek. Schreiber István szerint a magyar állam elleni, évekig húzódó perekben arra lehet számítani, hogy a bírói testületek csak részben értékelik majd megalapozottnak a kártérítési igényeket, a főbb tételekben valószínűleg nem adnak igazat a károsultaknak. De mint mondta, megfutják a szükséges köröket idehaza, majd, ha kell, elmennek Strasbourgba is, az Emberi Jogok Európai Bíróságára.

Az MSZSZ elnöke felidézte: 2012 októberében három nap alatt tönkretették a pénznyerő iparágat, addig 18 ezer helyszínen 1200 cég foglalkozott szerencsejáték-szervezéssel. Ha csak helyenként két munkavállalóval számolunk, a szektorban közel 40 ezer ember megélhetése szűnt meg. Úgy látja, a mintegy 1200 érintett kétharmada kitartó, és hajlandó elmenni a végsőkig, a többiek viszont elbizonytalanodtak, félnek, vagy már felszámolás alatt áll a cégük, és beletörődtek a sorsukba. Schreiber István úgy véli, alapjában véve a cégmérettől és a szektoron belüli aktivitástól függ, melyik szerződésen kívüli kártérítésnek mekkora lesz a tétje, így lesznek 50-100 millió forintos esetek ugyanúgy, mint 8-10 milliárdosak. Sokak számára intő példa lehet a Fővárosi Törvényszéken a Berlington Hungary Kft. 8, és a Laurus Invest Hungary Kft. 6 milliárd forintos ügye is, melyekben már közbenső ítélet is született, de mivel fellebbeztek, már az őszi folytatásra készülnek. A tanács a kártérítési követelések döntő többségét mindkét esetben megalapozatlannak találta, így elutasította, néhány tételben azonban helyt adott a felpereseknek. Akik jelen állás szerint abban bízhatnak, hogy a befizetett játékadó egy részét, illetve az elmaradt haszon töredékét visszakapják, de a játéktermekkel kapcsolatos nagy összegű beruházásaik, befektetéseik veszni látszanak.

A Berlingtonnak és a Laurusnak is az adott alapot a kártérítési eljárás megkezdéséhez, hogy az Európai Unió Bírósága tavaly júliusban jogerős ítéletében azoknak a magyar vállalkozóknak adott igazat, akiknek a lába alól a kormány 2012-ben kihúzta a földet a szerencsejáték-piac drasztikus átalakításával. Az átmeneti időszak biztosítását, illetve az új jogszabályhoz való alkalmazkodás lehetőségét hiányoló luxembourgi verdikt egyúttal előre jelezte, hogy a magyar bíróságokon több tíz milliárd forintos kártérítésre perelhetik a kormányzatot a közeljövőben. Különös pikantériája a tárgyalásoknak, hogy a magyar államot a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda képviseli, amely 2013 szeptemberétől összesen 241 millió forintos megbízási díjat kap határozatlan időre. A névbeni egyezés nem a véletlen műve, a társaság egyik tulajdonosa Trócsányi László ügyvéd, aki 2014. június 6. óta a harmadik Orbán-kormány igazságügy-minisztere. A két szerep aligha egyeztethető össze egy tárcavezetőnél, Trócsányi Lászlónak mégsem kell lemondania.

Komoly tanulsággal szolgálhat azoknak a játékgépeseknek, akiknek szeptemberben-októberben bekapcsolódva van elég idejük, pénzük és energiájuk pereskedni, milyen típusú falakba ütközött eddig a Berlington. Elhangzott a tárgyalóteremben az is, hogy a játékgépek piaca nem a játékadó-emelés hatására szűkült. A bírói testület szerint már azelőtt is 60 százalékkal csökkent az automaták mintegy 22 ezer darabos hazai jelenléte, hogy 2011. november 1-jén 100-ról 500 ezer forintra (elektronikus kaszinóban 120-ról 700 ezerre) nőtt a félkarú rablók után fizetendő közteher. Jó eséllyel a személyi ráfordítás, vagyis az alkalmazottak jövedelemkiesése sem perelhető vissza. Az ügyvédeknek érdemes felkészülniük rá, hogy a vitás pontok közt szerepel majd a pénznyerő automatákkal kapcsolatos beruházások és befektetések értékvesztése, a bérleti szerződések felmondásából és a bezárás költségeiből adódó pluszkiadás is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.