Perek százai indulhatnak

A játékgépes károsultak akár az Emberi Jogok Bíróságáig is elmennének.

Bár a bíróságokon már javában tart a július 15-től augusztus 19-ig tartó ítélkezési szünet, a játékgépes károsultak nem ülnek a babérjaikon. A Magyar Szerencsejáték-szövetség (MSZSZ) elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta, a kártérítési ügyekre vonatkozó elévülési határidő miatt legkésőbb idén októberig be kell nyújtani a kereseteket. Schreiber István kifejtette, jelenleg is zajlanak perek, de több százan csak ősszel fordulnak jogorvoslatért, így a következő hetek, hónapok a felkészülésről szólnak. Az elnök több érintett vállalkozás képviselőjével is beszélt, akik arról számoltak be, hogy összeszedik az anyagaikat a beadványhoz, bizonyítékokat gyűjtenek, ügyvédekkel, szakértőkkel egyeztetnek. Schreiber István szerint a magyar állam elleni, évekig húzódó perekben arra lehet számítani, hogy a bírói testületek csak részben értékelik majd megalapozottnak a kártérítési igényeket, a főbb tételekben valószínűleg nem adnak igazat a károsultaknak. De mint mondta, megfutják a szükséges köröket idehaza, majd, ha kell, elmennek Strasbourgba is, az Emberi Jogok Európai Bíróságára.

Az MSZSZ elnöke felidézte: 2012 októberében három nap alatt tönkretették a pénznyerő iparágat, addig 18 ezer helyszínen 1200 cég foglalkozott szerencsejáték-szervezéssel. Ha csak helyenként két munkavállalóval számolunk, a szektorban közel 40 ezer ember megélhetése szűnt meg. Úgy látja, a mintegy 1200 érintett kétharmada kitartó, és hajlandó elmenni a végsőkig, a többiek viszont elbizonytalanodtak, félnek, vagy már felszámolás alatt áll a cégük, és beletörődtek a sorsukba. Schreiber István úgy véli, alapjában véve a cégmérettől és a szektoron belüli aktivitástól függ, melyik szerződésen kívüli kártérítésnek mekkora lesz a tétje, így lesznek 50-100 millió forintos esetek ugyanúgy, mint 8-10 milliárdosak. Sokak számára intő példa lehet a Fővárosi Törvényszéken a Berlington Hungary Kft. 8, és a Laurus Invest Hungary Kft. 6 milliárd forintos ügye is, melyekben már közbenső ítélet is született, de mivel fellebbeztek, már az őszi folytatásra készülnek. A tanács a kártérítési követelések döntő többségét mindkét esetben megalapozatlannak találta, így elutasította, néhány tételben azonban helyt adott a felpereseknek. Akik jelen állás szerint abban bízhatnak, hogy a befizetett játékadó egy részét, illetve az elmaradt haszon töredékét visszakapják, de a játéktermekkel kapcsolatos nagy összegű beruházásaik, befektetéseik veszni látszanak.

A Berlingtonnak és a Laurusnak is az adott alapot a kártérítési eljárás megkezdéséhez, hogy az Európai Unió Bírósága tavaly júliusban jogerős ítéletében azoknak a magyar vállalkozóknak adott igazat, akiknek a lába alól a kormány 2012-ben kihúzta a földet a szerencsejáték-piac drasztikus átalakításával. Az átmeneti időszak biztosítását, illetve az új jogszabályhoz való alkalmazkodás lehetőségét hiányoló luxembourgi verdikt egyúttal előre jelezte, hogy a magyar bíróságokon több tíz milliárd forintos kártérítésre perelhetik a kormányzatot a közeljövőben. Különös pikantériája a tárgyalásoknak, hogy a magyar államot a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda képviseli, amely 2013 szeptemberétől összesen 241 millió forintos megbízási díjat kap határozatlan időre. A névbeni egyezés nem a véletlen műve, a társaság egyik tulajdonosa Trócsányi László ügyvéd, aki 2014. június 6. óta a harmadik Orbán-kormány igazságügy-minisztere. A két szerep aligha egyeztethető össze egy tárcavezetőnél, Trócsányi Lászlónak mégsem kell lemondania.

Komoly tanulsággal szolgálhat azoknak a játékgépeseknek, akiknek szeptemberben-októberben bekapcsolódva van elég idejük, pénzük és energiájuk pereskedni, milyen típusú falakba ütközött eddig a Berlington. Elhangzott a tárgyalóteremben az is, hogy a játékgépek piaca nem a játékadó-emelés hatására szűkült. A bírói testület szerint már azelőtt is 60 százalékkal csökkent az automaták mintegy 22 ezer darabos hazai jelenléte, hogy 2011. november 1-jén 100-ról 500 ezer forintra (elektronikus kaszinóban 120-ról 700 ezerre) nőtt a félkarú rablók után fizetendő közteher. Jó eséllyel a személyi ráfordítás, vagyis az alkalmazottak jövedelemkiesése sem perelhető vissza. Az ügyvédeknek érdemes felkészülniük rá, hogy a vitás pontok közt szerepel majd a pénznyerő automatákkal kapcsolatos beruházások és befektetések értékvesztése, a bérleti szerződések felmondásából és a bezárás költségeiből adódó pluszkiadás is.