Szerettük volna megtudni, hogy milyen körülmények között vonták vissza a letelepedési engedélyeket, de a feltett huszonkét kérdésünkből csak tizenötre kaptunk választ egy hónap múlva, a maradék hétre – megítélésünk szerint a legfontosabbakra – pedig egyáltalán nem reagáltak.
A titkolózás magyarázataként arra hivatkozott a hivatal, hogy a válaszok összeállításához „az iratanyagok egyesével történő, manuális áttekintése szükséges”. Azt is közölték, hogy igény esetén megküldik az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő- és eszközráfordítás költségét. Meg is küldték, ebből derült ki, hogy pontosan 1,079 millió forintot kellene fizetnünk az adatokért, amelyek kiadásának „várható időigénye hat hónap”.
Megkerestük az ügyben Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság-hatóság elnökét. A tisztviselő szerint komoly kérdéseket vet fel a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) eljárása. – Nem lehet jelenleg Magyarországon pénzt kérni közérdekű adatokért. Legfeljebb a nyomtatás, például a papír és az adathordozók költségét háríthatják át a kérelmezőre, de ez se következik egyértelműen a mostani szabályozásból – mondta lapunknak a hatóság elnöke. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az infótörvényben az áll, az adatigénylésért kérhető költségeket külön rendeletben kell szabályozni, de mivel nincs egyelőre ilyen jogszabály, ezért pénzt sem lehet kérni a közérdekű adatokért. A féléves adatkiadással kapcsolatban megjegyezte: az infótörvény értelmében 15 nap áll rendelkezésre a válaszadásra, ami egyszeri alkalommal 15 nappal meghosszabbítható.
Valószínűleg összefüggnek a korrupciógyanús letelepedésiállamkötvény-üzlettel a BÁH által csak pénzért kiadni szándékozott adatok. A hivatal ugyanis kizárólag olyan engedélyeket vont vissza, amelyekhez kínai tulajdonosaik nem a letelepedési kötvényeket forgalmazó, többségében offshore hátterű cégeken keresztül jutottak hozzá, hanem befektetéseik eredményeként. Magyarországon – az Európai Unió többi államához hasonlóan – ha egy pénzes külföldi szeretne beruházni, természetes, hogy tartózkodási engedélyt kap, hiszen csak így tudná a befektetéseit kezelni. Az érintetteknek ebben egy neve elhallgatását kérő vállalkozás volt a segítségükre. A cég az ügyfelek pénzét induló vállalkozásokba és startup cégekbe fektette, illetve ingatlanberuházásokban segédkezett. Egyetlen bűnük a jelek szerint az lehet, hogy túl sikeresek lettek, ami szemet szúrhatott a letelepedésikötvény-üzletben érdekelteknek. Kisebb utánajárással ugyanis kiderült, hogy nagyrészt az e cég által kérvényezett dokumentumokat érinti a hivatal eljárása. A társaság emiatt bírósághoz fordult.
Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, a magyar letelepedési államkötvények iránti kereslet folyamatosan csökken. Júniusban csak 10 kötvényt jegyeztek le az Államadósság-kezelő Központnál (ÁKK), ezzel az idei első fél évben 289 darab ilyen speciális állampapír talált gazdára, vagyis majdnem felére csökkent az érdeklődés a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Elképzelhető, ez is közrejátszhatott abban, hogy a BÁH felfigyelt azokra a programokra, amelyek konkurenciát jelenthetnek a letelepedési üzletnek. A kötvényértékesítés ötletgazdája Rogán Antal fideszes miniszter volt, aki még az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökeként adta be azt a törvénymódosító javaslatot, amely lehetővé tette az állampapír-vásárlás útján szerzett letelepedési engedélyt. A kötvényt csak a Fidesz-többségű gazdasági bizottság által kijelölt közvetítővállalkozások jegyezhetik le az adósságkezelőnél. Jelenleg öt ilyen cégnek van forgalmazási engedélye, ezek közül egy magyar kft. van, a többi vállalkozás offshore.
