Akadozik az EU-s pénzlehívás

Továbbra is az államkasszából fizetjük az új pályázatok győzteseit.

Komoly teher ez tehát az előző, 2007–2013-as ciklusból, a jelenlegit, a 2014–2020-as tekintve pedig jelenleg minimális esély mutatkozik a Lázár-féle 2048 milliárd forintos kifizetési ígéret teljesítésére. A tárcavezető azt mondta, év végéig ennyi pénzt mindenképp eljuttat a kormány a győztes pályázókhoz. Ebből a tortából a gazdaságfejlesztés hasítaná ki a legnagyobb szeletet 586 milliárd forinttal, utána következne csak a vidékfejlesztés (288) és a közlekedés (280) területe. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elképzelése szerint 276 milliárd forintot kapnának decemberig a regionális fejlesztések, 276-ot a környezet és energetika, 219 milliárd jutna humánfejlesztésre, 67 közigazgatásra, 62 a központi régióra, hárommilliárd forint pedig halászatra. Ambiciózus elképzelések, csakhogy a valóság azt mutatja, korántsem zökkenőmentes a pénzlehívás. Ennek egyrészt az lehet az oka, hogy a magyar félnek a fejlesztési irányokat konkretizáló operatív programokat túl hosszú időbe telt olyan formába öntenie, hogy azokat az Európai Bizottság is el tudja fogadni, másrészt a tavalyi év a 2007–2013-as időszak lezárása jegyében telt. A Brüsszel–Budapest viták annyira megterhelték a fejlesztéspolitikai rendszert, hogy a jelek szerint nem maradt elegendő hazai energia a 2014–2020-as költségvetési ciklus hatékony elindítására. A Miniszterelnökség várakozásai szerint az év második felétől azonban több száz milliárd forintos nagyságrendben indulhatnak a forráslehívások.

A hatékony forráslehívás akadálya lehet az is, hogy túl kevés a pályázatértékelő szakember. Az LMP szerint legalábbis ez lehet az egyik oka, hogy egyes esetekben több hónapig tart az elbírálás, így az értékelés jelenlegi üteme mellett nem biztosított a 2020-ig rendelkezésre álló uniós források lehívása.