A KSH kétévente frissíti a fogyasztói kosarat, vagyis jelenleg a 2014-es „fogyasztási szerkezet” – lényegében vásárlói szokások – alapján méri az árak alakulását, illetve súlyozza az átlagokat. Mellár Tamás szerint azonban nehéz megmérni, hogy a termékek esetében a méret, vagy éppen az összetevők minőségének csökkenése milyen reakciót vált ki a fogyasztókból. Ekkor ugyanis úgynevezett helyettesítési termék után néz a vásárló, azt azonban nem lehet tudni, melyik gyártó milyen áruját fogja vásárolni. Erre egyébként megoldást jelenthetnének a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz befutó online pénztárgépek adatai, amiket lapunk értesülései szerint a KSH nem használ fel az inflációs és egyéb statisztikák elkészítéséhez. Pedig ezek az adatok szinte azonnal – a bolti zárást követő napon – rendelkezésre állnak.
Elemzők abban egyetértenek, hogy a negatív infláció leginkább az üzemanyagárak csökkenésének köszönhető., a kőolajért ugyanis a világpiacon mintegy ötödével kellett kevesebbet fizetni, mint tavaly. Suppan Gergely, a TakarékBank szakértője szerint az infláció felgyorsul az év végére, és elérheti a 2 százalékot. A 3 százalékos jegybanki cél azonban így is messze van, ami lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Banknak, hogy a kamatokat tartósan alacsony szinten tartsa. A TakarékBank éves átlagban 0,6 százalékos inflációra számít idén a tavalyi mínusz 0,1 százalék után.
