Az Uber hatékonyabban működött, mint a taxitársaságok, és olcsóbb utazást biztosított. A törvény viszont igen szigorúra sikerült, komoly állami beavatkozásként lehet értelmezni. Nem jó üzenet a startup cégek számára, hogy elindul az országban egy innovatív szolgáltatás, amit megfelelő szabályozás helyett inkább korlátoznak – mondta lapunknak Bassola Bálint versenyjogász. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője az amerikai alapítású fuvarmegosztó cég július végi kivonulásáról szólva elmondta: a korlátozó szabályozás a hagyományos vállalkozások szempontjából sem jó ötlet, nem azt sugallja, hogy fejlesszenek, igyekezzenek jobb minőséget elérni, hanem azt, hogy az állam inkább egy hagyományos modellt véd.
Az Uber mintegy két hete függesztette fel működését Magyarországon, döntését elsősorban azzal indokolta, hogy a taxistörvény miatt kötelező lenne diszpécserszolgálatot üzemeltetniük. Ha ezt nem teszik meg, akkor a sofőröktől elvehetik jogosítványukat, illetve az autójukat is. Megkérdeztük az Ubert korábban képviselő sajtóosztályt arról, hogy kivonulás helyett miért nem hoztak létre diszpécserszolgálatot. Közölték, azért nem indítottak ilyen szolgálatot, mert az Uber nem taxicég, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mindenképpen taxis diszpécserengedélyhez akarta kötni online piactér jellegű tevékenységüket. Szerintük teljesen világossá vált, hogy ha meg is kapná az Uber ezt az engedélyt, sofőrjeik jogosítványát és rendszámát ettől függetlenül elvették volna, mert nem elég sárgák az autóik, nem elég drága a fuvar, és nem megfelelő, hogy átlátható, online fuvardíjszámláló rendszerük van, nem pedig készpénzes fizetés és kilencvenes évekbeli taxaméter az autókban. A tárca nem válaszolt arra a megkeresésünkre, hogy miért ragaszkodtak a diszpécserszolgálat meglétéhez.
Bassola Bálint szerint a taxis piacon a legnagyobb gond a fix hatósági tarifával van, ami gyakorlatilag megszünteti a piaci versenyt. A rögzített árral a szabályozó valójában kiiktatta a versenyt, és egyúttal nem ösztönzi a szolgáltatókat a fejlesztésre, hiszen azt üzeni, hogy a silányabb minőség is elfogadható, nem kényszeríti őket semmi sem a javításra. Pedig a versenyjogász szerint az olaj világpiaci árának csökkenése miatt a taxitársaságoknak is csökkenteniük kellene a tarifáikat, ha tényleges verseny lenne. Ezt azonban a rögzített ár miatt nem teszik. Az Uber ezzel szemben általában jóval alacsonyabb díjjal dolgozott, mint a taxik.
– Annak ellenére, hogy több országban is tiltott az Uber, sok a pozitív nemzetközi példa. Lengyelországban kilenc városban van jelen a cég, és az ottani fogyasztóvédelmi hatóság nemcsak elutasította a taxivállalatok panaszát, hanem kijelentette, hogy a szabályozást a fuvarmegosztóhoz hasonló innovatív, modern megoldásokhoz kell igazítani, hogy az utasok és általában a személyszállítási ágazat részesüljön a piaci verseny teremtette előnyökből. Spanyolországban nemrég újraindult a fuvarmegosztó, a nemzeti versenytanács egyenesen beperelte a kormányt a személyszállítási piac korlátozása miatt. Észtország pedig egészen különleges helyzetben van, ott még az adózási rendszer vállalkozásbarát fejlesztésében is segít a cég a hatóságoknak – tette hozzá Bassola Bálint. Az Uber egyébként a múlt héten indította el UberX nevű szolgáltatását Kolozsváron, így Romániában már két városban (a másik Bukarest) is jelen van a cég. Az új felhasználók számára az első út ingyenes.
