Egyre többen firtatják Romániában a nemzeti banknak (BNR) a 2008-as gazdasági válság kezelésében betöltött felelősségét, elhibázott pénzügyi politikával és menedzsmenttel vádolva a pénzintézet vezetőségét. Több mint kétszáz svájcifrank-hiteles a napokban feljelentést tett a korrupcióellenes ügyészségen és az állami számvevőszéknél azzal kapcsolatban, ahogy a jegybank hét évvel ezelőtt „levezényelte” az Európai Unióval és a nemzetközi pénzintézetekkel kötött hitelmegállapodást. Románia 2009-ben jutott csaknem 20 milliárd eurós többoldalú nemzetközi hitelmegállapodáshoz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szervezésében. Ezzel párhuzamosan a bukaresti kormány megszorító intézkedéseket foganatosított: leépítette az állami apparátust, 25 százalékkal lefaragta a közalkalmazottak bérét, öt százalékkal – 19-ről 24 százalékra – megemelte az általános forgalmi adót, továbbá bevezetett számos illetéket.
Óriási felháborodást váltottak ki ugyanakkor a nemrég napvilágot látott adatok, miszerint az óriási kölcsönszerződés aláírását és a megszorítások gyakorlatba ültetését követően a BNR tetemes összeget fordított alkalmazottainak jutalmazására. A korábban több romániai kereskedelmi bankban vezető pozíciót betöltő Lucian Isar közgazdász feltárta, hogy a bukaresti jegybank a gazdasági válság sújtotta években 28,4 millió eurót fizetett dolgozóinak teljesítményalapú bónuszként. – Hogy milyen teljesítmény indokolta ezeket a prémiumokat, nem tudni. Tény ugyanis, hogy a válság éveiben Romániában cégek tízezrei mentek csődbe, a reálgazdaság pedig elvesztette a GDP 28 százalékát, mintegy 42 milliárd eurót – állapította meg Isar.
Egyébként a bukaresti központi bank folyamatosan nyereséggel zárta az elmúlt éveket, a legnagyobb profitot – mintegy egymilliárd lejt – pedig éppen 2009-ben, a gazdasági krízis kellős közepén érte el. Ezek az adatok azonban eddig ismeretlenek voltak a romániai nyilvánosság számára, a BNR tevékenységére és költségvetésére vonatkozó információk ugyanis bizalmasak. Isar leleplezései viszont reagálásra késztették a jegybankot. A BNR először azzal próbálta elhárítani a felelősséget, hogy emlékeztetett: vezetői mentesülnek a polgári jogi és büntetőjogi felelősségre vonás alól. Később mégis úgy döntött, hogy az átláthatóság jegyében, több európai ország jegybankjához hasonlóan nyilvánosságra hozza üléseinek jegyzőkönyvét és az igazgatótanács tagjainak fizetését. Első körben Mugur Isarescu, a BNR huszonhat éve hivatalban lévő kormányzója tárta fel, hogy 13 601 eurót keres havonta, cáfolva egyúttal azokat a híreszteléseket, hogy ezzel egy időben nyugdíjban is részesül. Miközben a pénzintézet szerint vélemény, és nem tény az alkalmazottai premizálásáról szóló értesülés, hivatalosan nem cáfolta ezt, és mindössze azt igyekezett kihangsúlyozni, hogy a BNR a gazdasági válság időszakában egymilliárd euróval járult hozzá Románia költségvetéséhez. A közvéleményt azonban Isarescuék válasza egyáltalán nem nyugtatta meg, sőt további gyanakvásra ad okot, hogy a jegybanknál több mint öt éven keresztül kormányzóhelyettesi tisztséget tölthetett be az a Bogdan Olteanu, akiről a korrupcióellenes ügyészség nemrég kiderítette, hogy 2008-ban a bukaresti képviselőház elnökeként egymillió euró kenőpénzt fogadott el.
