Végül a Romániából érkező víz is káros lehet

Attól tartanak a szakértők, hogy a 600 kilométeres csövön érkező ivóvíz klórosabb lehet a megengedettnél.

Konopás Noémi
2016. 08. 10. 16:07
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Nem lenne szabad más országokból ivóvizet importálni, ne tegyük függővé a vízellátásunkat egy másik országtól” – nyilatkozta portálunknak Záray Gyula professzor, vízkémikus, az ELTE Környezettudományi Kutatóközpontjának vezetője, az MTA Ökológiai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója. Záray stratégiai szempontból helytelen döntésnek nevezte az ivóvízimportot. Véleménye szerint biztonságosabb a hazai ivóvízbázisokon alapuló vízellátásra berendezkedni. Érthetetlennek nevezte, hogy miközben több milliárdot költött az ország a különböző víztisztító technológiák kifejlesztésére, végül úgy tűnik, hogy részben vízimporttal oldanák meg a kérdést.

Az ismert mérgező anyagok között talán az arzénnel kapcsolatban van a legtöbb ismeretünk, rákkeltő hatásáról egyértelmű epidemiológiai bizonyítékokkal rendelkezünk – olvasható az Országos Környezetegészségügyi Intézet által jegyzett, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) honlapján elérhető tanulmányban. Itt szerepel az is, hogy 1958-ban az arzén legmagasabb megengedhető koncentrációját a WHO Nemzetközi Ivóvíz Szabványa 200 mikrogramm/literben jelölte meg, 1993-ban 10 mikrogramm/literre módosítva ezt a határértéket. Az Európai Unió 1998-ban elfogadott, az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló irányelvben átvette a WHO 10 mikrogramm/literre vonatkozó ajánlását, és 2003. december 25-ei hatállyal minden tagállamra kötelezővé tette.

Záray elmondta, hogy elvileg Magyarországon akár 30 mikrogramm/liter határérték is megengedhető lenne tekintettel arra, hogy a határérték megállapításánál az élelmiszerekkel napi átlagban számított arzénbevitelt vették alapul, amelynek fő forrását számos európai országban a tengeri halak és kagylók jelentik. Mivel hazánkban a halfogyasztás viszonylag csekély és főleg édesvízi környezetben tenyésztett halakat fogyasztunk, az ivóvíz nagyobb arzénkoncentrációja adott mértékben még tolerálható lenne. Egyúttal hangsúlyozni kell, hogy a határérték nem tesz különbséget a különböző toxicitással bíró szervetlen vagy szerves arzénvegyületekre vonatkozóan. Ezért szükség lenne a határérték e tekintetben történő felülvizsgálatára.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.