A brit belpolitikai nyomás miatt úgy tűnik, az Egyesült Királyságban – miután majd kilép az Európai Unióból – nehezebbé válik majd az új betelepülők, köztük a magyarok kinti munkavállalása is. Bár a pontos szabályok még nem ismertek, feltehetően 2019-től a magyar állampolgárok csak munkavállalási és tartózkodási engedély birtokában végezhetnek majd munkát Angliában. A már kint dolgozók helyzetében nem várható változás, ők továbbra is dolgozhatnak ilyen engedélyek nélkül – mondta Honyek Péter, a PwC Magyarország vezető menedzsere.
Hozzátette, szinte biztos, hogy a nyugdíjjogosultságokat az Egyesült Királyság és az Európai Unió a kilépést követően is garantálja majd, így az ott szerzett szolgálati idő nem veszik el. Az azonban már kérdéses, hogy a magyar turisták vagy a rövid távú kiküldetést teljesítő személyek 2019-től is jogosultak lesznek-e az egészségügyi ellátásokra.
A PwC kutatása szerint a brexit hatására az Egyesült Királyság az áfafizetés szempontjából várhatóan harmadik országnak minősül majd, így megszűnik közösségi kereskedelemhez kapcsolódó egységes szabályozás, és elvesznek a kedvezmények. Ez eltérő áfakezeléssel járhat, adminisztrációs terhet jelenthet a vállalkozásoknak. A korábban beszerzésként kezelt tranzakciók a jövőben export-, illetve importügyletnek minősülnek, ezért számolni kell importáfával is. A PwC úgy látja ezzel kapcsolatban, a cégeknek érdemes majd tájékozódniuk a vámjogi képviseletről és az alkalmazható eljárásokról, egyszerűsítő szabályokról. Hozzátették, a teljesítési hellyel kapcsolatos szabályokat és a harmadik országokhoz kapcsolódó adómentességeket érdemes felülvizsgálni, különösen a pénzügyi, illetve szállítmányozási szektorokban.
A PwC szakértői elmondták a brexit egyértelmű következménye lesz, hogy az Angliával folytatott kereskedelemben az árukat vámeljárás alá kell vonni. Többféle forgatókönyv képzelhető el arra, hogy az Európai Unió és Anglia milyen vámügyi, szabad kereskedelmi megállapodást köthet: szinte bizonyos, hogy az unió elhagyását követően az országból importált áruk egy része után vámot kell majd fizetni. A vámeljárás jelentős többletterhet jelenthet a gazdálkodók számára.
A társasági adózás területe szinte mindenhol más az Európai Unióban. Mégis, az ország kiválása az Európai Unióból hatással lehet a cégek társaságiadó-fizetésére. A pontos következmények nagyban függnek a kilépés után az Egyesült Királyság és az Európai Unió között kialakított nemzetközi jogi kapcsolatoktól, illetve attól, hogy az angolok az Európai Gazdasági Térséget is elhagyják-e – hangsúlyozta Juhász Gergely, a PwC vezető menedzsere. Valószínű, hogy a társasági adózás szempontjából leginkább meghatározó uniós irányelvek, így az anya-leány vállalat, a kamat-jogdíj, illetve a fúziós irányelv nem lesz alkalmazható. Az is előfordulhat, hogy az Európai Unió szerződésében lefektetett alapszabadságok, vagy az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazhatósága is megszűnik. Mindez azt eredményezheti, hogy a kilépés hatással lehet azokra a vállalkozásokra, amelyek közvetlen kereskedelmi kapcsolatokat tartanak fenn Angliával.
