A két legolcsóbb pénzintézet a K&H Bank és a Raiffeisen Bank volt, miután egyik cég sem kért havi díjat a kártyaolvasó terminál bérlésére, és tűrhetőnek mondható 0,59, illetve 1,29 százalékos jutalékot kért a havi forgalom után. A K&H Bank esetében, bár olcsónak mondható az egy százalék alatti jutalék, nem sikerült tisztázni, hogy minden külföldi kártyára is érvényes-e, illetve fontos információ, hogy tranzakciónként 9 forintos jutalékot is felszámít.
A képzeletbeli dobogó harmadik helyét az OTP Bank foglalta el, miután 1270 forintos havidíj és 1,5 százalékos jutalék mellett szerződött volna a céggel. A kft.-t ugyanakkor később arról tájékoztatták, a „belső szabályzatuk miatt” mégsem áll módjukban a bérbe adni a készüléket, a vállalkozásnak meg kell vásárolnia a kártyaolvasó terminált. Ezt firtató levelünkre már nem válaszoltak. Az első három bank esetében a cég havi terminálköltsége így rendre 11 800, 25 800, illetve 31 270 forintra jön ki.
Jól látszik, hogy a legkedvezőbb három ajánlattevő között egy állami vagy részben állami tulajdonba került pénzintézet sincs. Pedig a kormány a Budapest Bank teljes és az Erste Bank részleges államosításakor, tovább az MKB Bank szanálásakor azzal indokolta a közpénz-milliárdok elköltését, hogy növelik a vállalati hitelezést, és jobb szolgáltatást nyújtanak a hazai kis- és közepes vállalatoknak (kkv). A Budapest Bank olyan ajánlatot juttatott el a cégnek, amelyik 3810 forintos havidíjat és 1,6 százalékos jutalékot tartalmazott, amellyel a cég havi költsége 35 810 forintra ugrik. A CIB Bank havi 5100 forintot kér a terminálért, miközben 1,5 százalékos jutalékot, továbbá tranzakciónként 15 forintos díjat is felszámol, így a cég havi költsége 37 590 forintot tenne ki. A tizenöt százalékban állami tulajdonba került Erste Bank ugyan szerényebb, 2990 forintos havidíj mellett, de combosabb, 1,65 százalékos jutalékkal kínálja kártyás fizetős szolgáltatását, összesen 35 990 forintos díjjal a kisvállalkozás számára.
A UniCredit Bank 4990 forintos havidíj mellett 1,9 százalékos jutalékra tart igényt, amely 42 990 forintos terhet jelent a cég számára, igaz fél év után – amennyiben 500 ezer forintot meghaladja a havi forgalom – elengedi a terminál bérleti díját. Ezzel 38 ezer forintra csökkenne a cég havi költsége.
Akár a sors iróniája is lehetne, hogy a Magyar Nemzeti Bank által szanált MKB Banknak nem sikerült árajánlatot adnia. Pedig ennél a banknál kellett a legtöbb adatot megadni, és a legtöbb „papírt” kitölteni. Azt ígérték, hogy 48 órán belül jelentkeznek az ajánlattal, ez azonban – a hétvégét nem számítva – 154 óra alatt sem sikerült, többszöri telefonálás ellenére sem. A pénzintézetet egyébként a Matolcsy György jegybankelnök jobbkezének tartott Balogh Ádám irányítja, az MNB volt alelnöke. Úgy tűnik, hogy a jegybank magyar vállalkozókat segítő programjára is várni kell.
Kíváncsiságból néhány németországi bank ajánlatát is megtekintettük, ezek között kisebb az eltérés, és azt lehet mondani, hogy átlagosan egy német kis cég havi nyolcezer forintból megússza a bankkártyás terminálok üzemeltetését. A drága hazai banki szolgáltatások oka nagyrészt a kormány által kivetett bankadóra vezethető vissza, amelynek egy részét a pénzintézetek a vállalati ügyfelekre hárítottak át, miután a lakossági szolgáltatások esetében szigorodtak az ezt szabályozó törvényi előírások.
