Vajon mi szerepelhet azokban – a devizahiteles ügyekben hozott jogegységi határozat alátámasztására a Kúria által kért – szakvéleményekben, amelynek kiadását jogerős ítélet ellenére megtagadja a Kúria? Az utóbbi napokban ez a kérdés foglalkoztatja a devizaadósságban érintettek egy részét. A Népszabadság írt arról először, hogy hiába szerette volna megismerni a Magyar Nemzeti Bank, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium által adott szakmai háttéranyagot egy bajba került devizahiteles, mégsem tehette meg. Pedig első körben kérésének az adatvédelmi és információszabadság hatóság helyt adott, azonban a legfőbb bírói fórum az elsőfokú bírósághoz fordult, amely jogosnak ítélte a Kúria húzódozását. A devizaadós nem hagyta annyiban, fellebbezett az ítélet ellen, s igaza lett, hiszen másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla jogerős határozata szerint a Kúria köteles kiadni a kért adatokat.
– Ekkor kezdett érdekessé válni a dolog, mert a Kúria – más eszköze nem lévén – felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben egyúttal kérte a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztését – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a felperes képviseletére a Transparency International Magyarország által felkért ügyvéd, Karsai Dániel. – Az ügy furcsasága, hogy az érvényes eljárásrend szerint – miután a Kúria a legmagasabb bírói fórum, amelyből nincs több – a Kúria kérését önmaga fogja elbírálni. Abban reménykedem, hogy a döntés meghozatalakor a jogi érvek meggyőzik a bírákat, ki kell adni az adatokat.
Kérdésünkre az ügyvéd elmondta, ha a Kúria felülbírálja a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét, s úgy dönt, hogy mégsem kell kiadni az ügyfele által kikért adatokat, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Amennyiben erre sor kerül, úgy jó esélyt lát Karsai Dániel a devizahiteles ügyfél számára kedvező döntés megszületésére. Az ezzel kapcsolatos alkotmánybírósági gyakorlat ugyanis azt mutatja, a döntés-előkészítési iratok titokban tartását nem tartja indokoltnak a taláros testület, különösen, hogy a kikért dokumentumokat nem is a Kúria készítette. Így nem látni, mi érdeke fűződne a testületnek az azokban foglaltak titokban tartásához. – Már csak azért is érdekes lenne megismerni a kérdéses iratokat, mert nem tudni, összesen hány szervezettől kért anyagot a testület, s az azokban foglalt információkat miként vette figyelembe a devizahitelesek százezreit érintő jogegységi döntés meghozatalakor – tette hozzá az ügyvéd.
– Más lenne a helyzet, ha egy bírói ítélettervezet lenne, amely még nem kellőképpen megalapozott a végleges ítélethez. Ekkor jogos lenne a titkolózás, hiszen egy ítélet előkészítésében akár jelentős változások is bekövetkezhetnek, ahogy a bíró végiggondolja a tudomására jutott információkat. Most azonban nem erről van szó, hiszen nem a Kúria döntését firtatja ügyfelem, egyszerűen tudni szeretné, miként vélekedtek a devizahitelekkel kapcsolatosan a különböző állami és egyéb szervezetek.
A Kúria érvelése szerint az adatok nyilvánosságra kerülése esetén a jövőben elzárkóznának az együttműködéstől a hasonló esetekben az érintett szervezetek. A másik érv szerint a bekért vélemények ismertté válása hátrányosan befolyásolná a jövőbeni jogegységi határozatok meghozatalát. Tegnap azt is közölte a szervezet, néhány hónapon belül döntés születhet az ügyben.
