Nem változott az alapkamat

Az irányadó ráta továbbra is 0,90 százalék.

2016 második negyedévében a hazai gazdaság növekedése a jegybanki várakozásoknak megfelelően újból élénkült. A növekedést elsősorban a végső fogyasztás és a nettó export, termelési oldalról a belső kereslet élénkülésével bővülő szolgáltatások, valamint az ipari és a mezőgazdasági teljesítmény korrekciója támogatta. A nemzetgazdasági beruházások tovább mérséklődtek az előző év azonos időszakához képest, főként az EU-forrásokból finanszírozott állami beruházások visszaesése nyomán.

Az idei gazdasági növekedés időbeli alakulását kettősség jellemzi, az év eleji átmeneti mérsékelt dinamikát követően a gazdasági növekedés elsősorban belső keresletre támaszkodva ismét élénkül. A növekedési hitelprogram bővítése, a növekedéstámogató program, a monetáris politika lazító lépései, valamint a kormányzati intézkedések összességében elérhetővé teszik a gazdaság 3 százalék körüli növekedését – írták. Hozzátették, a javuló jövedelmi folyamatok és a hitelezés élénkülése segíti a lakossági fogyasztás bővülését, amely a következő években erőteljesen ösztönzi a gazdaság növekedését.

A magas külső finanszírozási képesség és az emiatt csökkenő külső adósságállomány tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét a testület szerint. Megjegyezték, ezek nagyban hozzájárultak ahhoz is, hogy az S&P befektetésre ajánlott kategóriába emelte vissza Magyarország adósbesorolását. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok negatív tartományban tartózkodnak, és az infláció emelkedésével tovább süllyednek. Mindemellett a tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol – áll a közleményben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 900 milliárd forintban korlátozza a 3 hónapos betéti eszköz év végi állományát. Ez minimum 200-400 milliárd forint kiszorítását jelenti ebből a jegybanki eszközből – tájékoztatott a jegybank a monetáris tanács döntéséről.

Az MNB az egyes tendereken meghirdetett mennyiségeknél törekszik az egyenletes elosztásra, de a likviditási folyamatok függvényében eltérhet attól. Az allokáció kétkörös lesz, első körben a mérlegfőösszeg alapján, második körben kártyaleosztás alapján határozzák meg az egyes bankok számára allokált mennyiséget. A mérlegfőösszegek alapján számolt egyedi banki limiteket negyedévente felülvizsgálják.

A likviditási folyamatok bizonytalanságának kezelésére az MNB likviditásnyújtó és likviditáslekötő finomhangoló eszközöket hoz létre, amelyek a tartós és érdemi likviditási sokkok kezelését szolgálják. A finomhangoló eszközök operatív részleteiről októberben dönt az MNB – áll a közleményben.

A bankok jelenleg 1629 milliárd forintot tartanak a 3 hónapos betéti eszközben, ez azonban az MNB számításai szerint az év hátralevő részében autonóm tényezők és a jegybanki programok hatására is szűkül.

Az MNB közleménye szerint a kiszorított likviditás a bankközi és az állampapírpiacon a hozamok csökkenését okozza, amivel a három hónapos betéti eszköz mennyiségi korlátozása célzott, nem konvencionális lépésként támogatja az MNB gazdaság- és hitelösztönzési, illetve önfinanszírozási programjait.

A 3 hónapos betét mennyiségi korlátozása által kiváltott banki alkalmazkodást az MNB folyamatosan figyelemmel kíséri, különös tekintettel a jegybanki betét-, illetve hiteleszközök igénybevételére, a bankközi hozamok alakulására (BUBOR), valamint az állampapír-piaci folyamatokra. A 2017. első negyedévi mennyiségi korlátról 2016 decemberében dönt az MNB.

Az eszközhöz való hozzáférés fokozatos korlátozásáról 2016. július 12-ei ülésén határozott a jegybank, ennek első lépéseként 2016 augusztusától a korábbi heti egy tender helyett havi egy tenderen fogad be a jegybank betéteket a 3 hónapos eszközben.

A tenderritkításra a bankok a jegybanki várakozásoknak megfelelően reagáltak, a hozamok mind a bankközi, mind pedig az állampapírpiacon érdemben csökkentek. A 3 hónapos betétben elhelyezhető banki likviditás mennyiségének korlátozása a tenderritkítással megkezdett folyamat következő lépésének tekinthető, amely ugyanakkor nagyobb mértékben és tartósan idézi elő a hozamok csökkentését.

A bankközi hozamok csökkenésének elengedhetetlen feltétele volt a BUBOR-piac fejlesztése, ami 2016 tavaszán az MNB kezdeményezésére indult el. A kötelező árjegyzési rendszer bevezetésével a bankok egymással szembeni limitjei jelentősen emelkedtek, érdemben nőtt a piac forgalma és javult a BUBOR információtartalma – olvasható a jegybanki közleményben.