A 34 kafetériaelem értelmetlen és követhetetlen, nagy részüket meg kellene szüntetni, és csak azt a hármat, esetleg ötöt kellene megtartani, amire valóban szükség van – állapította meg lapunknak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára úgy látja, elfogytak az észérvek amellett, hogy egy munkáltató a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulással együtt 28,5 százalékos adóteherrel sújtott bér helyett kafetériára fordítsa a pénzét 34,51 vagy 49,98 százalékos kulcs mellett. Az eddigi legmeghatározóbb tételekről elmondta: a Széchenyi-pihenőkártya három eltérő felhasználási körű alszámlája, vagyis a szálláshely, a vendéglátás és a szabadidő mellett egy negyedik zsebbe olvasztva az Erzsébet-utalvány is működhetne tovább. Azzal sem ért egyet a VOSZ főtitkára, hogy idén a közszférában 11, a versenyszférában pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérek; mint mondta, éppen fordítva kellene lennie. Ráadásul nyoma sincs a bürokrácia visszaszorításának, az állami oldalon az ígért 150-160 ezer fős létszámcsökkentésnek.
Fata László, a Cafeteria Trend ügyvezetője szerint a 2017-es változások kapcsán jó néhány kérdés továbbra is megválaszolatlan. Ilyen például a lakáscélú támogatás, amely öt évre és 5 millió forintra 30 százalékos értékhatárig adómentes. Nem egyértelmű, kik számítanak együtt lakóknak, vagy éppen mi számít szobának. Abban is egyetértenek a szakemberek, hogy a kafetéria 100 ezer forintig készpénzben adható eleme nem bérnövekmény, hanem átcsoportosításnak számít. A munkáltatók mellett pedig a jogalkotónak is tennie kellene azért, hogy ne legyen hozzáadható ez a juttatás a nettó bérhez, ne befolyásolja a bértárgyalásokon kialkudott növekmény mértékét.
###HIRDETES2###
MEGJEGYZÉS: Cikkünk korábbi változatában az alábbi szövegben tévesen szerepeltek a százalékos arányok, a hibát javítottuk, olvasóinktól elnézést kérünk.
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) elnöke szerint lépéshátrányba került az öngondoskodás is, a változó adókörnyezet visszaveti az előtakarékosságot. Kravalik Gábor elmondta: az egészségpénztáraknál részben vagy egészben 68 százalék a munkáltatók hozzájárulása, a fennmaradó 32 százalék egyéni befizetés. A nyugdíjpénztárnál ez az arány fordított: 39 munkáltatói százalék aránylik a 61 egyénihez. A megtakarítási rangsor első helyén a nyugdíj áll a válaszadók 94 százalékánál, ezt követi az egészség (83), a gyermek tanulmánya (61). Az ÖPOSZ elnöke kifejtette, a pénztártagokat ösztönözni kell, hogy tudatosabban tervezzék a jövőjüket.
