Volna mozgástér béremelésre

A munkaerőhiányt a közigazgatás reformja enyhítheti közgazdászok szerint.

Jelentős béremelésre volna szükség ahhoz, hogy meg lehessen fékezni a munkaerő fogyását. A közszféra béreinek felzárkóztatására meglennének a költségvetési tartalékok, ám egy tényleges, nem csak a szavak szintjén létező közigazgatási reform és létszámcsökkentés véghezvitele nélkül nincs hosszú távú megoldás a magyarországi fizetések rendezéséhez – vélik gazdasági elemzők. Lentner Csaba közgazdász a Lánchíd Rádió Szaldó című gazdasági magazinjának arról beszélt, hogy 2018-ig meg lehetne duplázni a közszféra béreit, ehhez a kabinet számára minden lehetőség adva van. Mint a szakember kifejtette, a 2013-ra végbement fiskális kiigazítás révén a magyar államadósság ma már rendkívül kedvező feltételek mellett finanszírozható a kötvénypiacról, ami jelentősen megnöveli a kormány mozgásterét. A GDP-arányos költségvetési hiány messze elmarad a Brüsszel által meghatározott 3 százalékos küszöbértéktől, így – véli Lentner Csaba – akár a deficit néhány tized százalékpontos növelése is megfontolandó lehet annak érdekében, hogy a közszféra dolgozói jelentős, akár százszázalékos béremelést kapjanak.

Jó irányt jelentenek a különböző életpályamodellek, de látszik, hogy mindez nem elég a munkaerő itthon tartására. A közszféra jelentős mértékű bérrendezése hatással volna a vállalkozói szektor fizetéseire is. Mozgástér itt is van, hiszen a magyar bérterhek a nyugat-európai szint mindössze 25 százalékát teszik ki, míg a multik nálunk realizálják hasznuk jelentős részét – emelte ki a közgazdász.

Bővítene a piac, ha tudna.

A magyar munkaadók 15 százaléka tervez létszámbővítést a következő három hónapban, csupán 5 százalékuk számol elbocsátással, míg 76 százalékuk semmiféle változtatásra nem készül – közölte a ManpowerGroup. Dalányi László, a cég ügyvezetője szerint bár egyre több munkaadó látja be, hogy a bérek emelése nélkül nincs esélye a munkaerőért folytatott versenyben, a magyar viszonyok és a bérekre rakódó magas közterhek nem teszik lehetővé, hogy versenyképes fizetéseket ajánljanak a munkavállalóknak. Ez a szakember szerint azért is jelent komoly gondot, mert a gyártás – ezen belül kiemelten az autóipar – húzóágazatnak számít. (MN)

A fizetések jelentős emelésére lehetőséget lát Zsiday Viktor közgazdász, a Citadella Consulting Befektetési Tanácsadó Kft. vezérigazgatója is. Szavai szerint azonban a kabinetnek végre komolyan kellene vennie a közigazgatás megreformálását, amiben régiós összehasonlításban az utolsók vagyunk. Az elavult és sok esetben átláthatatlan bürokráciára 500-1000 milliárd forinttal költünk többet évente, mint Lengyelország, Csehország vagy Szlovákia, miközben az egészségügyre vagy oktatásra egyre kevesebb pénz jut. Ezt az aránytalanságot csak jelentős racionalizálással és több tízezer ember elbocsátásával lehetne orvosolni, ami ugyanakkor lehetőséget teremtene a bérek felzárkóztatására is. Mindezt ki kellene egészíteni egy jelentős képzési programmal, amelynek révén a közszférából távozó munkaerő piacképes ismeretekre tehet szert. – Tömegek átcsoportosítására ma történelmi lehetőség kínálkozik, hiszen nem volt még olyan, hogy ilyen nagyarányú munkaerőhiány lenne a piaci társaságoknál. Ezt kellene kihasználnia a kormányzatnak – szögezte le az elemző.

 A Magyar Nemzeti Bank júniusban megjelent tanulmánya szerint egyébként 2013-tól emelkednek a GDP-arányos bérköltségek a közszférában; három évvel ezelőtt a nemzeti össztermék valamivel több mint 10 százalékát, körülbelül 3300 milliárd forintot fordítottak állami fizetésekre, míg az idei évben 11 százalékra növekszik ez az arány, ami 3800 milliárd forint körüli öszszeget jelent. Ugyanezen tanulmány alapján az is látszik, hogy a 2010-es kormányváltáskor beharangozott közigazgatási karcsúsítás nem valósult meg. Az ígért 25-30 ezres leépítés 2011-re ugyan részben megtörtént, 690 ezerről 660 ezerre csökkent az állami alkalmazottak létszáma, ám ezután ismét bővült az állomány, és tavaly már közel 700 ezer fős közalkalmazotti táborról szóltak a statisztikák. Az idei és a jövő évre összesen 10 ezer fős elbocsátással számol az MNB elemzése.

A kormány ehelyett a gazdaság szereplői által szorgalmazott járulékcsökkentés felé mozdul el. Legalábbis erről beszélt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol szót ejtett a képzési rendszer átalakításáról, valamint arról, hogy az adók is mérséklődhetnek.