A kormány persze dönthet a vissza nem térítendő kárenyhítés mellett is, a fent jelzett 2,4–2,8 milliárd forintos költség erejéig. Kérdés persze, hogy mennyiben kívánja kezelni a fentiekben vázolt munkaerőpiaci helyzetet. Tavaly éves szinten összesen 23,3 milliárd forintot költöttünk baromfi-, főként csirkehúsra, ez idén 19,3 milliárd forintra mérséklődhet az áfacsökkentés miatt. Az alacsony hazai víziszárnyas-átlagfogyasztás miatt a kacsa és a liba csökkenő áfája csupán 470 millió forint bevételkiesést jelent majd idén a központi költségvetésnek. Ha a madárinfluenza miatt tovább esik a fogyasztás, akkor a büdzsét még ennél is kevesebb veszteség éri. Érdemes gondolni erre is, ha napirendre kerül a források átcsoportosítása.
Lapunk megkérdezte a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy vis maior üggyé minősíti-e a kormány a baromfi-influenza nyomán kialakult helyzetet, s ha nem, akkor miért nem. Tesz-e valamit a kabinet a víziszárnyas-ágazatban veszélybe került munkahelyek megtartásáért, illetve az agrártárca milyen intézkedéseket tervez? Mire számíthatnak a feldolgozók? A minisztériumtól lapzártánkig nem kaptunk választ a feltett kérdésekre, de ígérték, hogy hamarosan reagálnak rájuk.
