Nehezen magyarázható logikus érvekkel, hogy a kormányzat miért a közérdekű nyugdíjas-szövetkezeteknek adott adókedvezményt az időskorúak foglalkoztatásakor, s nem közvetlenül a munkára vállalkozó idősek közterheit csökkenti – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az Az én pénzem portál szakértője. – A július óta élő rendszer ugyanis úgy működik, hogy a munkáltató szerződést köt a nyugdíjas-szövetkezettel egy munka elvégzésére, és ezért díjat – tehát nem munkabért – fizet számára – fejtegette Lovas Judit. – S miután a munkáltató bruttó költségben gondolkodik, jó az esélye, hogy a korábban fizetett bruttó bér plusz közterheknél kevesebbre szerződjön, azaz nyerjen az ügyön. A szövetkezetnek az alkalmazott nyugdíjas bére után kizárólag személyi jövedelemadót kell fizetnie, a munkabért terhelő egyéb adókat és járulékokat nem. Több most alakult szövetkezettől származó információink szerint azonban az így kapott kedvezmények nem jutnak el teljes egészében a munkát végző nyugdíjashoz, és a munkáltatótól kapott díj hozzávetőleg harminc százalékát megtartja magának a szövetkezet. Így a nyugdíjas valamivel több pénzhez jut ugyan, de nem sokkal. Az állam helyett pedig vállalkozók zsebében landolhat közel akkora összeg, mint amennyi az elengedett járulék lenne.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy túlzónak tűnik ekkora összeget lecsípni a szerződéses díjból, hiszen a nyugdíjas-szövetkezetek kiadásai nagy valószínűséggel ennél jóval kisebbek. Lovas Judit különösen azok után furcsállja a szabályozást, hogy néhány évvel ezelőtt maga a kormány korlátozta a nyugdíjasok munkavállalását. A mostani gesztust persze magyarázhatja az a hátsó szándék, hogy a kormányhoz közeli szövetkezetek élhessenek majd jól az állam által átengedett összegből. Ezt látszik alátámasztani, hogy Lovas szerint mind többen rebesgetik: egyes ágazatokban majd fölülről súgják meg, hogy mely szövetkezetekkel tanácsos szerződést kötni a munkáltatóknak, ezek pedig jó eséllyel kormányközeliek lesznek.
A nyugdíjas-szövetkezetekről szóló jogszabályok megjelenésekor arról is beszéltek, hogy ezek majd megoldhatják a munkaerő elvándorlása miatt kialakult munkaerőhiányt. Erre azonban kevés esély látszik. Meskó László, a Nyugdíjasok Pártja 50+ szóvivője lapunknak elmondta, hogy az átlagnyugdíjas más tempóban dolgozik, más feladatot tud elvállalni, mint egy aktív dolgozó. Véleménye szerint a július elsejétől engedélyezett nyugdíjas-szövetkezetek olyan feladatokra tudnak munkaerőt közvetíteni, amelynek ellátása úgymond szabadon alakítható, például közterületen elvégezhető munkák. De a nyugdíjasok sem reggel nyolctól délután ötig akarnak dolgozni, hanem képességeikhez igazítanák a munkát.
