Folyamatosan nő a külföldi hallgatók száma a magyar felsőoktatási intézményekben, amivel első hallásra nincs is gond, hiszen a külföldi hallgatók jó esetben önköltséges képzéseken vesznek részt, olykor milliókat fizetve a hazai egyetemeknek. Egyre többen jönnek ugyanakkor a kormány által 2013-ban életre hívott Stipendium hungaricum ösztöndíjprogramon keresztül.
Lapunk egyetemi körökből úgy értesült, egyre nehezebben tudnak kollégiumi elhelyezést nyújtani az egyetemek a program keretében érkező diákoknak. Forrásaink szerint az a probléma, hogy a fővárosi és vidéki kollégiumok kapacitása egyaránt véges, a magyar diákoknak sem tudnak mindig helyet adni, tavaly a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) kutatása szerint országos átlagban 43 százalékos volt a kollégiumi túljelentkezés. Eközben van olyan budapesti felsőoktatási intézmény, ahol a külföldi hallgatók a kollégiumi férőhelyek 15–50 százalékát foglalják el, és ezt már a hazai hallgatók is megérzik.
Tavaly Magyarországra a világ 47 országából 2985 hallgató érkezett ennek az ösztöndíjnak a keretében. Az állam ezeknek a hallgatóknak minden egyetemi költségét állja, így kollégiumi lakhatást nyújt, valamint rendszeres havi ösztöndíjat is. Bár ez a pénz nem sok, a hallgatók többségének óriási segítség, mert olyan szegény országokból érkeznek, mint például Laosz vagy Mongólia. A hallgatók a 40 ezer forintos lakhatási támogatás ellenére – az elszabadult albérleti árak miatt – nem tudnak lakást bérelni, ezért szinte mindegyikük kollégiumi elhelyezést kér, a felsőoktatási intézmények pedig kénytelenek ezt teljesíteni.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára egy képviselői írásbeli kérdésre kedden azt válaszolta, ha a program a tervezett ütemben halad, néhány év múlva Magyarország éves szinten mintegy 5000 hallgatót fogadhat a világ 97 országából. A program felfutását és a várható tendenciákat jelzi, hogy a 2016. szeptemberi kezdéssel összesen meghirdetett 4600 ösztöndíjas helyre mintegy 5600 pályázó felvételizett. – Ezért is adtunk hangot már a költségvetés elfogadásakor annak, hogy szükség van az Országos kollégiumfejlesztési stratégia folytatására és ütemeinek betartására, hiszen a költségvetés alapján úgy látjuk, nem került elég forrás a fejlesztésekre és nincs biztosítva a stratégia ütemeinek tartása, befejezése – közölte a Magyar Nemzet kérdésére a HÖOK. Ezzel kapcsolatban tavaszi fórumsorozatán a szervezet többször említette, hogy a hallgatói és az intézményi visszajelzések alapján a külföldi hallgatók létszámának növekedésével egyre több magyar fiatal esik el a kollégiumi férőhelyektől. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a HÖOK-kal karöltve tavaly nyáron dolgozta ki többéves kollégiumfejlesztési programját, aminek során 2022-ig összesen 192 milliárd forintból több mint száz kollégiumot akarnak felújítani, valamint építeni. Ezzel a grandiózus tervvel 10 százalékkal, 48 ezer főre növelné a kormány a férőhelyek számát. A program nulladik ütemének kivitelezése már szinte a végéhez közeledik, ennek keretében újították fel a Bibó István Szakkollégium épületét.
A fejlesztési program következő szakaszát idén kellett volna elkezdeni, úgy tudjuk, hogy a kivitelezési munkálatok a mai napig nem indultak meg, így már legalább féléves a csúszás. A megtorpanás egyik oka: a kollégiumok úgy készültek volna el, hogy azokat a 2024-es olimpia alkalmával is lehessen hasznosítani. Ám tavasszal az olimpiai népszavazással kapcsolatos sikeres aláírásgyűjtés után Budapest visszalépett a pályázattól. Ezért a HÖOK szerint újratervezésre volna szükség, a kollégiumfejlesztési stratégiát felül kellene vizsgálni. Úgy vélik, az olimpiai pályázat visszavonása miatt meg kell vizsgálni, hogyan tudják még jobban szolgálni a felsőoktatást a budapesti fejlesztések. Ezt a nyári tárgyalások során nyomatékosítottuk, hiszen folyamatosan érkeztek a megkeresések, hogy még a tavaszi állapotokhoz képest is tovább emelkednek bizonyos intézményekben a külföldi hallgatók számára biztosított férőhelyek. A HÖOK júliusban adta át Palkovics László oktatásért felelős államtitkárnak a Jövőkép programot, mely szintén rögzíti a kollégiumok fejlesztésének égető szükségességét, és külön jelzi a külföldi hallgatók létszámának növekedésével jelentkező férőhelyhiányt.
