Ez így aligha szabadságharc: főként az uniós pénzek éltetik a beruházásokat

Azt, hogy mi lenne az uniós források nélkül, jól mutatják a 2016-os adatok.

Egyelőre nem járt sikerrel a kormányzati szabadságharc: a hazai gazdaság motorját nagyrészt továbbra is külső üzemanyag hajtja. A 2010 előtti érában a devizahitelezés és a külföldi tulajdonban lévő feldolgozóipar húzta a gazdaságot. Ma hasonló a helyzet azzal a különbséggel, hogy a devizahitelezés fogyasztásnövelő hatását az Európai Uniótól érkező beruházási célú támogatások váltották fel.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közölt jelentésében a beruházások 27 százalékos növekedésről számolt be a második negyedévben és éves alapon, ez főként az uniós forrásoknak tulajdonítható. Ez igen nagy emelkedés, de valódi jelentősége csak akkor lehet, ha az új beruházások nyomán fenntartható gazdasági fejlődés indul meg. A magyarországi foglalkoztatás gerincét a kisvállalkozások adják, a statisztika azonban az ő helyzetükről semmit sem árul el, mert a KSH zömmel csak az ötvennél több embert foglalkoztató cégeket vizsgálta. A beruházások minőségével kapcsolatban sincsenek adatok, így nem tudni, hogy ezek az egyszeri, uniós támogatásokból megvalósult fejlesztések mennyire működnek hatékonyan. Ezek a pénzek azonban jelen állás szerint elfogynak 2020 után, és ha nem lesznek újabb programok, a hazai gazdaságnak a saját lábára kell állnia.

Hasonlóan vélekedett Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is. – A jelentős növekedés várható volt, egyebek mellett az alacsony bázis miatt is, a múlt év második negyedévében ugyanis 17,4 százalékos volt a visszaesés éves alapon. A mostani bővülésben az uniós forrásokon alapuló fejlesztések főszerepet kaptak – mondta az elemző. Éppen ezért szerinte a mostani látványos növekedést óvatosan kell kezelni. – Hosszabb távon ugyanis a piaci alapú beruházások növekedésére is szükség van. Ha ezek elmaradnak, akkor egyelőre az látszik, hogy jelentősebb lassulás következhet be – fogalmazott a szakember. A jelenlegi kilátások alapján az idén húsz százalék feletti növekedést érhetnek el a beruházások, jövőre azonban tíz százalék alá lassulhat az iram. Ezt követően, ha az uniós projektek mellett hiányozni fognak a már említett piaci alapú fejlesztések, akkor akár mínuszba is fordulhat a mutató.

Ha minden részletet nem fednek is fel a KSH adatai, azok alapján nagyjából körvonalazható, hová áramlanak az uniós források. Például a szállításba és a raktározásba, e területeken 77 százalékkal bővült az invesztíciók nagyságrendje. A hatalmas növekedés mögött a leginkább brüsszeli forrásból finanszírozott kerékpárút- és autópálya-építések, valamint közútfelújítások bővülése áll. De a költségvetési szervek esetében realizált 56 százalékos növekedés is önmagáért beszél. A KSH sem rejti véka alá, hogy „nagyobbrészt közösségi finanszírozású területeken szintén az átlagot meghaladó mértékben bővültek a beruházások, elsősorban az EU-forrásból történő fejlesztések újbóli megindulása következtében”. Ilyen például a közigazgatás, a védelem, a kötelező társadalombiztosítás területe, ahol a megvalósult 94 százalékos növekedésben a határvédelemmel összefüggő ráfordítások is szerepet játszottak.

Szintén EU-s pénzeknek tulajdoníthatóan az oktatásban 43, a humán-egészségügyi, szociális ellátásban 66 százalékkal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit. Közel harmadukat a feldolgozóipar adja – lényegében a külföldi autógyártók kapacitásnövelő fejlesztéseit tükrözi ez a szám. E területen idén a második negyedévben 9,2 százalékkal több beruházást valósítottak meg, mint egy évvel korábban.

Azt, hogy mi lenne az uniós források nélkül, jól mutatják a 2016-os adatok. Tavaly ciklusváltás volt, vagyis a korábbi 2007–2013-as uniós finanszírozási program 2015-ben kifutott, miközben az új, 2014–2020-as pénzügyi ciklus csak az idén kezdett felfutni. A tavalyi második negyedéves adatok azt mutatják, hogy az EU-s pénzek nélkül a hazai gazdaság aligha lenne képes bárminemű bővülésre. A szállítás, raktározás alágazat például 61,4, a közigazgatás, védelem 37,7, vagy éppen a humán terület és az egészségügy beruházásai 43,1 százalékkal estek vissza.

Megugrott az import?

Érdekes összefüggés lehetőségét villantotta fel Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője a vártnál gyengébb második negyedévi gazdasági növekedési mutató és a beruházások alakulása között. A szakember a távirati irodának nyilatkozva azt mondta, mivel a beruházások megugrása növekvő importvonzattal járt, elképzelhető, hogy a korábban gondoltnál nagyobb importszámla a magyarázata a várttól elmaradó második negyedéves GDP-adatnak.