Ha minden részletet nem fednek is fel a KSH adatai, azok alapján nagyjából körvonalazható, hová áramlanak az uniós források. Például a szállításba és a raktározásba, e területeken 77 százalékkal bővült az invesztíciók nagyságrendje. A hatalmas növekedés mögött a leginkább brüsszeli forrásból finanszírozott kerékpárút- és autópálya-építések, valamint közútfelújítások bővülése áll. De a költségvetési szervek esetében realizált 56 százalékos növekedés is önmagáért beszél. A KSH sem rejti véka alá, hogy „nagyobbrészt közösségi finanszírozású területeken szintén az átlagot meghaladó mértékben bővültek a beruházások, elsősorban az EU-forrásból történő fejlesztések újbóli megindulása következtében”. Ilyen például a közigazgatás, a védelem, a kötelező társadalombiztosítás területe, ahol a megvalósult 94 százalékos növekedésben a határvédelemmel összefüggő ráfordítások is szerepet játszottak.
Szintén EU-s pénzeknek tulajdoníthatóan az oktatásban 43, a humán-egészségügyi, szociális ellátásban 66 százalékkal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit. Közel harmadukat a feldolgozóipar adja – lényegében a külföldi autógyártók kapacitásnövelő fejlesztéseit tükrözi ez a szám. E területen idén a második negyedévben 9,2 százalékkal több beruházást valósítottak meg, mint egy évvel korábban.
Azt, hogy mi lenne az uniós források nélkül, jól mutatják a 2016-os adatok. Tavaly ciklusváltás volt, vagyis a korábbi 2007–2013-as uniós finanszírozási program 2015-ben kifutott, miközben az új, 2014–2020-as pénzügyi ciklus csak az idén kezdett felfutni. A tavalyi második negyedéves adatok azt mutatják, hogy az EU-s pénzek nélkül a hazai gazdaság aligha lenne képes bárminemű bővülésre. A szállítás, raktározás alágazat például 61,4, a közigazgatás, védelem 37,7, vagy éppen a humán terület és az egészségügy beruházásai 43,1 százalékkal estek vissza.
Megugrott az import?
