Az újság részleteket közölt a Mol–INA-ügyben tavaly december 23-án született választott bírósági határozatból, amelyet a horvát kormány azóta sem hozott nyilvánosságra.
Az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) szabályai szerint működő háromtagú bírói testület hiteltelennek minősítette Robert Jezicet, a Sanader-per koronatanúját, ellentmondásosnak ítélte Jezic vallomását, amelyet azzal a céllal tett, hogy ártson Sanadernek. Ivan Turudic bírót, aki Sanadert korábban nem jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélte, a genfi bíróság elfogultsággal vádolja. A megvesztegetésre bizonyítékként felhasznált éttermi videofelvételéről – amelyen Ivo Sanader és Hernádi Zsolt, a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. elnök-vezérigazgatója látható – kiderült, hogy montírozott.
Jezic korábban azt állította, hogy Hernádi tízmillió euróval vesztegette meg a volt horvát miniszterelnököt azért, hogy a Mol hozzájusson az INA horvát olajtársaság irányítási jogaihoz. Állítása szerint a Mol a pénzt az ő tulajdonában lévő svájci vállalat számlájára utalta. Jezic a horvát bíróságon kijelentette, hogy a pénzt a legrövidebb időn belül átutalja a bíróság számlájára, de ezt évek óta nem tette meg. A lap felteszi a kérdést, hogy lehet, hogy Jezic ellen még nem folyik eljárás, miért nem vették el az útlevelét, és hogy élhet továbbra is zavartalanul Svájcban.
Az újság úgy értékelte, hogy a döntőbíróság elfogadta a Mol indoklását, amely szerint a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) rávette Jezicet, hogy hamis tanúvallomást tegyen Sanader ellen.
A genfi választott bíróság rámutatott: Horvátország nagy hangsúlyt fektetett arra az állítására, hogy a Zágráb és a Mol 2003-ban megkötött részvényesi megállapodását módosító egyezség – amelyet 2009. január 30-án írtak alá a felek – káros az ország számára, és ezért korrupció húzódik a háttérben. A választott bíróság szerint ennek a zágrábi bíróság túl nagy jelentőséget tulajdonított, és nem kellő alapossággal elemezte azokat a bizonyítékokat, amelyek állítólag a kenőpénzre vonatkoztak.
A volt kormányfő mindvégig azt állította, hogy bizonyítékok nélkül ítélték el, és politikai leszámolás áldozatává vált. A Mol szintén mindvégig tagadta a vádakat.
A zágrábi kormány még 2014 elején fordult az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságához. A horvát álláspont szerint azontúl, hogy a Mol korrupcióval szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket.
A genfi választott bíróság elutasította a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás megszegésére vonatkozó valamennyi horvát kérelmet.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő a választott bíróság határozata után, tavaly december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból.
Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.
