A kabinet igyekszik a bérek és a nyugdíjak növekedése közötti ordító különbséget azzal bagatellizálni, hogy az elmúlt időszakban nemcsak hogy megőrizték a nyugellátás értékét, de még növelni is tudták. A Policy Agenda kutatása részben igazolta ezt az álláspontot, de azért nem olyan fényesek az idősek kilátásai, mint ahogy első pillantásra tűnik. A 2008-as válság kezdete óta eltelt nyolc évben valóban 33 százalékkal emelkedett a nyugdíjak összege. Az átlagos nyugdíj azért emelkedhetett a fent említett 42 százalékkal, mert az elmúlt időszakban nyugállományba kerültek kezdő ellátása általában magasabb, mint a korábbiaké.
Ugyanezen időszakban a keresetek szintén harmadukkal emelkedtek. 2014-ig a nyugdíjasok jártak jobban, hiszen gyorsabb volt az ellátás növekedése, mint a béremelkedés üteme, utána viszont fordult a kocka: az utóbbi két évben a bérek kiugró mértékben növekedtek. Ennek oka részben a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos növelése, illetve a járulékcsökkentés volt. Utóbbi összegét a munkáltatók jellemzően továbbadták a munkavállalóknak. A másik kényszerítő erő a tömeges kivándorlás miatt kialakult munkaerőhiány volt. Így könnyen megjósolható, hogy a jövőben mind nagyobb lehet az eltérés, hiszen a nyugdíjemelést meghatározó infláció várhatóan korlátos marad, a bérnövekedés viszont továbbra is dinamikus maradhat.
