A szerdán közzétett időközi gazdasági előrejelzés tanúsága szerint a párizsi székhelyű multilaterális szervezet szakértői úgy becsülik, hogy idén 3,3 százalékkal, jövőre pedig 3,4 százalékkal növekedhet a világgazdaság a 2018-ban elért 3,6 százalék után. Az idei évre vonatkozó prognózist 0,2 százalékponttal, a jövő évit pedig 0,1 százalékponttal rontották az előző, tavaly novemberi előrejelzéshez képest.
Az OECD novemberben még jelentősebb mértékben rontotta előrejelzését. Akkor a 2019-es és a 2020-as évre egyaránt 3,5 százalékos globális gazdasági bővüléssel számoltak, ami 0,3, illetve 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb az előző, májusi becsléshez képest.
A legfrissebb prognózis szerint a legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságok csoportjába (G20) tartozó országok majdnem mindegyikében romlottak a gazdasági kilátások. A kínai és az európai gazdaság gyengülése a világkereskedelem és a globális feldolgozóipar növekedésének lassulásával, a nagy politikai bizonytalanságokkal, valamint a pénzpiaci kockázatokkal párosulva alááshatja a középtávon erős és fenntartható növekedést szerte a világban.
Laurence Boone, az OECD főközgazdásza kiemelte, hogy egyre erősödnek a világgazdaságra leselkedő komoly veszélyek. „Ha bármelyik régióban meredekebben lassul a gazdaság, az kisiklathatja a világgazdaságot, főleg akkor, ha a pénzpiacokra is átgyűrűzik a hatás. A kormányoknak fokozniuk kell a többoldalú párbeszédet a kockázatok csökkentésének érdekében és összhangba kell hozniuk tevékenységüket, hogy el tudjanak kerülni egy újabb válságot” – mutatott rá.
Az OECD arra szólította fel a központi bankokat, hogy politikájuk maradjon a gazdasági növekedést támogató pályán. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a monetáris politika önmagában nem tudja orvosolni Európa gazdasági növekedésének lassulását vagy javítani a szerény középtávú növekedési kilátásokat. Ha az alacsony adósságállománnyal rendelkező európai országokban egy új összehangolt fiskális gazdaságélénkítő programot indítanak el, amihez az összes euróövezeti tagállamban strukturális reformok párosulnak, az új lökést adna a növekedés fellendítéséhez, a termelékenység fokozásához és a bérek emeléséhez középtávon – mutattak rá a szakértők.