Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemző szerint is a januári adat egy erős évkezdést jelentett, elsősorban az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma javult a decemberi visszafogott növekedést követően. Ugyanakkor a januári átmeneti élénkülés nem jelenti a csökkenő trend végét, a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme 2019-ben várhatóan elmarad a tavalyitól, viszont a belső fogyasztás továbbra is a GDP növekedésének hajtóereje maradhat. A némileg lassuló, de továbbra is emelkedő bérek, a fogyasztói bizalom magas szintje és a feszes munkapiac továbbra is támogatja a belső keresletet. A stabil belső kereslet magával vonhatja a maginfláció lassú emelkedését, a dinamikus fogyasztás magas importtartalma pedig hozzájárulhat a fizetési mérleg és a külkereskedelmi többlet további apadásához – írta az MTI-nek.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint folytatódhat idén a kiskereskedelmi forgalom növekedése, de mértéke 4,9 százalékra lassulhat a tavalyi 6,7 százalék után.
A szakértő úgy véli, a kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is. A háztartások nemcsak a kiskereskedelemben növelik majd fogyasztásukat, hanem a vendéglátás, a belföldi turizmus, a szabadidő, a szórakozás és szolgáltatások területén is.
Suppan Gergely jelezte: a kiskereskedelmi forgalom folytatódó bővülése összhangban van azzal a várakozással, hogy idén a GDP növekedése csak mérsékelten lassul, a tavalyi 4,9 százalékos GDP-növekedést idén 4,2 százalékos követheti. A minden ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt a bérek emelkedésének üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a fogyasztás, valamint a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti – tette hozzá.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!