A gáztüzelésű erőművek munkába állításának és a paksi atomerőmű magas kihasználtságának köszönhetően nem volt áramkimaradás januárban, amikor ismét csúcsot döntött a fogyasztás – olvasható ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legutóbbi piacelemzéséből, amelyben az év első hónapjának eseményeiről írtak.
Ahogyan az elmúlt év decemberé-ben, a rákövetkező hónapban is magas volt a villamos energia ára a másnapi piacon. Régiós összevetésben a magyar és a román piac volt a legdrágább, jelentősen meghaladva az észak-olasz árakat. A magas árakhoz hozzájárult az alacsony vízi erőművi termelés a Balkánon, a román szénbányászok sztrájkja és a megszokottnál 400 megawattal (MW) alacsonyabb osztrák határkeresztező kapacitás. Miután a régióban szűkös volt a termelői kapacitás, az osztrák, a szlovák és az ukrán határkeresztezők maximális kihasználtsággal üzemeltek.
Fotó: Havran Zoltán
Déli szomszédainknál jelentős volt az export iránti kereslet, így az északról érkező import nagy növekedése ellenére is az átlagosnál alacsonyabb volt a nettó import aránya a fogyasztáshoz viszonyítva. Vagyis az országba érkező áram legnagyobb része távozott is a külföldi piacokra, ezért a belföldi fogyasztás bővülését a hazai termelés növekedésével kellett fedezni. A januári csúcsfogyasztás alatt a paksi atomerőmű magas kihasználtsággal üzemelt.
Emellett a korszerű gáztüzelésű erőművek termelése meghaladta a lignittüzelésű villamosenergia-termelést. Ezért a gázüzemű létesítmények működtetése szinte egész hónapban jövedelmező volt. Sőt, egyes napokon az alacsonyabb hatékonyságú gáztüzelésű erőművek működését is lehetővé tették a magas piaci árak. A tőzsdéken tapasztalható drágulás azonban – a hatósági árazás következtében – nincs hatással a lakossági fogyasztókra.
Új fejlesztési terv kell
Nem fogadta el az energiahivatal a villamosenergetikai rendszerirányító Mavir 2018-as hálózati fejlesztési tervét. A hatóság több szempontot kifogásolt a dokumentumban: a megjegyzések szerint a Mavir a következő tíz évre szóló számításaiban nem dolgozott ki külön forgatókönyveket az áramtermelés alakulásáról.
A hivatal a termelési és a keresleti előrejelzéseket ezért nem tartja megalapozottnak, hiszen nem láthatók eltérő szcenáriók arról sem, hogyan alakulhat a napenergiából származó villamos energia mennyisége különböző tényezők alakulása nyomán vagy a mátrai erőmű lignittüzelésű blokkjainak esetleges leállítása miként befolyásolja a számokat. A rendszerirányítónak ezért néhány hónapon belül új fejlesztési tervet kell összeállítania.
