Százmilliárdos devizahiteles kérdést vizsgál a Kúria

A devizahiteles ügyfeleknek fontos kérdés elemzéséhez fogott hozzá a Kúria bírókból álló szakmai testülete, a grémium ugyanis az árfolyamkockázat ügyében kezdett vizsgálódni. A Kúria bekérte az ország bíróságaitól azokat az ítéleteket, amelyekben az árfolyamkockázat érvénytelenségét mondták ki és valamilyen jogkövetkezményt is alkalmaztak. A döntések áttekintését már megkezdték, a szakmai testület áprilisban tart majd ülést.

Tüntetők 2014-ben a Kúriánál. Újra dönthet a bíróság Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Átfogó vizsgálatot indítottak a Kúrián a devizahitelezés egyik legfontosabb részletkérdéséről, az árfolyamkockázatról – tudta meg lapunk az igazságszolgáltatás legfőbb fórumától.

Kérdésünkre a Kúrián arról számoltak be, hogy a tervek szerint áprilisban ül össze legközelebb az a konzultációs testület, amely a devizahitel-szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perek elemzésével foglalkozik. A grémium munkájában kúriai bírókon kívül alsóbb fokú bíróságokon ítélkező szakemberek is részt vesznek.

Tüntetők 2014-ben a Kúriánál. Újra dönthet a bíróság
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A 2016 óta működő konzultációs testület mostani feladatáról részleteiben is beszámoltak a Kúrián. A grémium ezúttal az árfolyamkockázat ügyében vizsgálódik, ehhez a Kúria már bekérte az ország bíróságaitól azokat az ítéleteket, amelyekben a bírák megállapították az árfolyamkockázatról szóló kikötések érvénytelenségét és valamilyen jogkövetkezményt is alkalmaztak.

– Jelenleg ezeknek a határozatoknak a vizsgálata, a gyakorlat felmérése folyik, a tavaszi ülésen a tapasztalatokat vitatja meg a testület – tudatták a Kúrián. Megjegyezték: a grémium áttekinti majd azt is, hogy a Kúria jogegységi határozatai miként érvényesülnek az ítéletekben.

Az elemzés befejeztével a legfőbb ítélkező fórum mérlegeli majd, szükséges-e, hogy a bíróságoknak szóló újabb iránymutatást adjanak ki a kérdésben.

A Kúria az elmúlt években több jogegységi határozatot is meghozott a devizahitelek egyes részletkérdései kapcsán, így az árfolyamrés, valamint a szerződésmódosítás mellett állást foglalt az árfolyamkockázatról is, leszögezve: az árfolyamok változásából eredő veszteséget elsősorban az adósnak kell viselnie.

Érdemes felidézni azt is, hogy szakmai becslések szerint a 2008-as világválság kirobbanása után az árfolyamok mozgása okozta a legnagyobb veszteséget a hazai hitelfelvevőknek. Egyesek úgy vélték, összességében százmilliárdokkal emelkedett meg emiatt az adósok fizetnivalója, de akadtak olyanok is, akik ezermilliárdos nagyságrendet emlegettek.

A mostani vizsgálódás jelentőségét a szakmai becslések mellett a tavalyi perstatisztikával is érzékeltetni lehet. Tavaly csak a Kúriára megközelítőleg négyszáz devizahiteles ügy jutott el, s ezek között szép számmal akadt az árfolyamkockázat megítélését firtató eset.

Ráadásul a témával az Európai Unió bírósága is rendszeresen foglalkozik, a luxembourgi székhelyű ítélkező fórumhoz ugyanis időről időre elküldenek a magyar bíróságok olyan hazai pereket, amelyek az árfolyamkockázat ügyében kezdődtek.