A porba vetik a tavaszi növényeket

Életet menthet a szántóföldeken a csapadékosabbra forduló időjárás, de az aszály már eddig is óriási károkat okozott, becslések szerint a terméskiesés 20-30 százalékos is lehet. A tavaszi szántóföldi növények mellett a porba vetik a napokban a gazdák a zöldségféléket is, a szárazság okozta alacsony páratartalom pedig a gyümölcsféléknek kedvezőtlen — tájékoztatták lapunkat az ágazati szereplők. Az évtizedek óta nem tapasztalt szárazság miatt 24 ezer hektárról érkezett kárbejelentés, a terület közel felén a repce ment tönkre. A fogyasztói árakra gyakorolt hatás ma még megbecsülhetetlen.

A szárazság okozta közvetett hatásokat – mint a pontos terméskiesést vagy a fogyasztói árakban jelentkező hatásokat – egyelőre megbecsülni sem lehet. A szakértők szerint a szántóföldi növényeknél területenként és növénykultúránként eltérő mértékű lehet a kár, a pontos hatásokat a következő csapadékos időszakot követően lehet csak felmérni. Ugyanakkor a gabona terméskiesésének tovagyűrűző hatásait a fogyasztó közvetve is megérezheti.

A betakarított termésmennyiség és annak minősége kihat a kenyér és egyéb péktermékek árára, a takarmányárakra, tehát közvetve arra is, mennyibe kerülnek majd a húsfélék, míg a repce a növényből készült méz mennyiségét és árát befolyásolja, miközben a piaci mozgások is befolyásolják, mi mennyiért kerül végül a polcokra. A gyümölcsfélék és szabadföldi zöldségfélék fogyasztói árát ebben az időszakban még nem lehet megjósolni.

Az Agrárminisztérium adatai szerint 550 aszálykárt jelentettek be a termelők mintegy 24 ezer hektár területre, míg az elmúlt év hasonló ­időszakáig mindössze egy kárbejelentés érkezett 41 hektár területre. Az Alföldön a legsúlyosabb a helyzet: 470 kárbejelentés érkezett Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Békés megyéből, közel 19 500 hektáron. A szárazságot az őszi repce szenvedte meg a legkomolyabban: 11 ezer hektáron ment tönkre a növény. A termelőket az aszálykárenyhítési rendszer segíti, az érintetteknek elektronikus úton kell bejelentést tenniük.

A termelők az időjárás szélsőségességét tartják a legfőbb kihívásnak. Míg az idén a szélsőséges szárazság a jellemző, addig a korábbi években márciusban a belvíz okozott jelentős gondot, bizonyos esztendőkben a vetési munkákat is késleltette.

Március végére a talaj felső húsz centiméteres rétegében a nedvességtartalom a kritikus negyvenszázalékos érték alá csökkent
Fotó: Kurucz Árpád

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) tegnap kiadott összegzése szerint január óta a sokéves csapadékátlagnak mindössze negyven százaléka hullott. A súlyos szárazsághoz az átlagosnál magasabb középhőmérséklet és a szeles időjárás is hozzájárult. Márciusban Békés megyében mindössze 2-3 milliméter eső esett. A szokásosnál jóval szárazabb terület a múlt hónapban kiterjedt a Duna mentére, átnyúlt a Bakony és a Vértes térségére is.

A csapadékot adó légtömegek februárban és márciusban elkerülték az Északi-középhegység déli lejtőit, kiterjedt régiókban a Duna–Tisza közét és a Nagykunságot, évtizedek óta nem volt ekkora szárazság ebben a két hónapban. A felső húsz centiméteres talajréteg nedvességtartalma az ország túlnyomó részén a kritikus 40 százalékos érték alá csökkent március végére, a nyugati és északi határszél kivételével ezt a szintet sem éri el.

Az OMSZ összegzésében egy szóval jellemezve a változékonyságot emelte ki hazánk időjárására. A szélsőségek tekintetében eddig a XX. században a 2000-es év vezet, az volt egyaránt a legmelegebb és legszárazabb esztendő.