Megállt az elvándorlás hazánkból

Az Európai Unió más tagállamai­ban tavaly kevesebb magyar élt, mint egy évvel korábban, ráadásul az uniós statisztikai hivatal adatai szerint a külföldi magyarok foglalkoztatottsága más nemzetekhez képest a legmagasabb. Nem lettünk tehát kivándorló ország, míg Romániát a 15—64 éves korcsoport harmada elhagyta, nálunk az arány 6,8 százalék.

Közel nincsenek annyian külföldön, mint ahogy azt a bal oldal sulykolja Fotó: Reuters

Kevesebb magyar élt tavaly más uniós tagállamban 2017-hez képest, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint többen jöttek vissza Magyarországra, mint amennyien kivándoroltak.

A 15 és 64 év közötti magyarok 6,8 százaléka, 441 544 fő élt valamelyik uniós országban tavaly, míg 2017-ben számuk 446 183 fő volt. Az ő foglalkoztatottságuk volt ráadásul a legmagasabb: 81,6 százalékuk dolgozott, 360 300 fő.

Magyarország azon tagállamok közé tartozik, ahonnan az elvándorlás alacsonynak számít. A tagállami adatok azt mutatják, hogy a nyugat-euró­pai országok állampolgárai elenyésző arányban telepedtek le tavaly más uniós országban, jellemzően 2-3 százalékuk. Idesorolható a kelet-közép-európai tagállamok közül Csehország, ahol a mutató 3,3 százalék volt.

A csehek után hazánk következik a 6,8 százalékos mutatóval, míg a régió többi országában a 15–64 éves korcsoport jóval nagyobb arányban költözött más országba.

Romániában a legsúlyosabb a helyzet, ahonnan a munkaképes lakosság több mint harmada, Bulgáriából közel negyede elvándorolt. A magyarországi adatoknál lényegesen rosszabb mutatókkal rendelkezik Lengyelország, ahol 12,7 százalék, Szlovákiában 10,2 százalék, Horvátországban pedig 14,4 százalék volt az elvándorlók aránya a teljes 15–64-es korcsoporton belül.

– Az unión kívüli célországokat is figyelembe véve stagnált a külföldön élők száma 2018-ban, s közülük többen dolgoznak, mint egy évvel korábban.

Az adatok tehát egyértelműen bizonyítják, hogy hazudik az ellenzék, amikor azt állítja, óriási az elvándorlás Magyarországról. Hazánk ráadásul a régióban a legalacsonyabb mutatóval rendelkezik, a visegrádi államok közül egyedül Csehországban kisebb a külföldön munkát vállalók aránya.

Kiemelkedő, hogy a külföldön élő magyarok foglalkoztatottsági rátája a legmagasabb az egész Európai Unió és az európai szabadkereskedelmi társulás (EFTA) országaiban – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére az adatokra reagálva Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.

Felidézte: a 384,2 ezer fő foglalkoztatott közé nemcsak az életvitelszerűen külföldön élők tartoznak bele, hanem az ingázók is, tehát azok, akik vagy Ausztriába járnak át dolgozni, vagy csak bizonyos időközönként vállalnak munkát máshol, jellemzően Németországban. A mérés módszertana ráadásul az unió minden tagállamában egységes.

A szakértő kiemelte: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül kevesebben éltek és dolgoztak tavaly külföldön, mint 2017-ben, de csökkent az alapfokú végzettségűek létszáma is.

Szalai Piroska szerint a hazaköltözőket több tényező is motiválhatja: egyfelől jelentősen nőttek itthon a keresetek úgy, hogy a nyugat-európai tagállamokhoz képest kevesebbe kerül a megélhetés, valamint a gyermeknevelés is.

Ráadásul a hazai munkaerőpiacon hatalmas igény van azokra, akiknek jó szakképzettségük van és jelentős külföldi tapasztalatokkal, kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, nem is beszélve a szubjektív szempontokról, mint például a rokonoktól, családtól való távolság.

Szalai Piroska szerint ugyanakkor továbbra sem kedvező, hogy a kint dolgozók harmada felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

– Nem állja meg a helyét az az állítás sem, hogy a Magyarországon tapasztalható munkaerőhiány a 400-450 ezer külföldön élő miatt alakult ki. Amennyiben mindegyikük hazatérne, továbbra is megmaradna a munkaerőhiány – hangsúlyozta a szakértő.

Szalai Piroska hozzátette: várhatóan tartós trendfordulóról beszélhetünk, mivel a keresetek érezhető, jelentős emelkedése a következő években is fennmarad, míg a hazai munkaerőpiacon a hazatérők könnyen el tudnak helyezkedni, ráadásul kedvező feltételekkel. Ez a folyamat összességében egyre többeket motiválhat a hazaköltözésre.

Ahogy arról lapunk is rendszeresen beszámol, az ellenzéki pártok, civil és szakszervezetek, illetve az ellenzéki sajtó azt állítja, milliók hagyták el Magyarországot. Amennyiben ez igaz lenne, azt jelentené, a külföldön élő magyarok háromnegyede nem munkaviszonyból szerezné jövedelmét, ami elképzelhetetlen.