A szakértő kiemelte: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül kevesebben éltek és dolgoztak tavaly külföldön, mint 2017-ben, de csökkent az alapfokú végzettségűek létszáma is.
Szalai Piroska szerint a hazaköltözőket több tényező is motiválhatja: egyfelől jelentősen nőttek itthon a keresetek úgy, hogy a nyugat-európai tagállamokhoz képest kevesebbe kerül a megélhetés, valamint a gyermeknevelés is.
Ráadásul a hazai munkaerőpiacon hatalmas igény van azokra, akiknek jó szakképzettségük van és jelentős külföldi tapasztalatokkal, kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, nem is beszélve a szubjektív szempontokról, mint például a rokonoktól, családtól való távolság.
Szalai Piroska szerint ugyanakkor továbbra sem kedvező, hogy a kint dolgozók harmada felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
– Nem állja meg a helyét az az állítás sem, hogy a Magyarországon tapasztalható munkaerőhiány a 400-450 ezer külföldön élő miatt alakult ki. Amennyiben mindegyikük hazatérne, továbbra is megmaradna a munkaerőhiány – hangsúlyozta a szakértő.
Szalai Piroska hozzátette: várhatóan tartós trendfordulóról beszélhetünk, mivel a keresetek érezhető, jelentős emelkedése a következő években is fennmarad, míg a hazai munkaerőpiacon a hazatérők könnyen el tudnak helyezkedni, ráadásul kedvező feltételekkel. Ez a folyamat összességében egyre többeket motiválhat a hazaköltözésre.
Ahogy arról lapunk is rendszeresen beszámol, az ellenzéki pártok, civil és szakszervezetek, illetve az ellenzéki sajtó azt állítja, milliók hagyták el Magyarországot. Amennyiben ez igaz lenne, azt jelentené, a külföldön élő magyarok háromnegyede nem munkaviszonyból szerezné jövedelmét, ami elképzelhetetlen.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!