A pénzügyminiszter úgy fogalmazott, a kormány célja, hogy az elmúlt években elért eredményeket a gazdasági növekedés, a foglalkoztatási helyzet javulása, a bérek emelkedése és a családok támogatása területén is meg lehessen tartani.
A versenyképességi program, a családvédelmi akcióterv, valamint a kidolgozás alatt lévő gazdaságvédelmi program célja, hogy ellensúlyozni tudjuk a külső vagy belső kihívásokat – tette hozzá.
Mint kifejtette: a zalaegerszegi új gumibitumen-üzem belföldön és a külpiacokon is versenyképes, hozzáadott értéket jelentő, saját fejlesztésű terméket állít elő, ami a felhasznált gumiabroncsok miatt jelentősen hozzájárul a környezetterhelés csökkentéséhez. A Pannon Egyetemmel közösen kikísérletezett terméknek köszönhetően egyre jobb minőségű utak épülhetnek majd Magyarországon, a 15 éve épült kísérleti szakaszon például egyetlen kátyú sem keletkezett, ami nem elhanyagolható szempont, figyelembe véve, hogy évente 90 milliárd forintba kerül az állami útfenntartás – jelezte a miniszter.
Varga Mihály közölte: a magyar gazdaság kilátásai jók, a bruttó hazai termék (GDP) tavaly 5 százalékkal bővült, ami háromszorosa az európai uniós átlagnak, és az első negyedévben is jó eséllyel 5 százalék fölött várható a növekedés. A 2010 óta eltelt időszakban 48 százalékkal erősödött a magyar ipar, a foglalkoztatottsági ráta pedig soha nem volt ilyen magas, megközelítette a 70 százalékot, több mint 4,5 millió ember dolgozik, és a növekedés túlnyomó többsége a versenyszférában valósult meg. A reálkeresetek tavaly 8,3 százalékkal nőttek, ami plusz egyhavi bért jelent, a családi adókedvezmény révén pedig a nettó átlagkereset 73 százalékkal emelkedett 2010 óta azoknál a családoknál, ahol ezt igénybe tudják venni – sorolta a pénzügyminiszter.
Jelezte ugyanakkor, hogy a német gazdaság jó féléve egyre inkább recesszióban van, ami hosszabb távon hatni fog a magyar gazdaságra is, a magyar ipar teljesítménye azonban eltér a németétől, mert „új piacaink vannak, magasabb a beruházási hányad és nőtt az ipar”. Az EU-ban tavaly a negyedik legmagasabb növekedés volt a magyar gazdaságé, a harmadik legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, a cél pedig továbbra is az, hogy növekedés az uniós átlag felett legyen két százalékponttal – ismételte el. A nemzeti versenyképességi program szerint a következő időszakban szükség van azonban a vállalati környezet javítására, a kutatás-fejlesztés erősítésére és a munkavállalók képzettségének növelésére.