A kockázatok kiegyensúlyozottak a bizottság szerint: a feszes hazai munkaerőpiac akár még magasabb bér- és fogyasztásnövekedést is fenntarthat, a külső tényezők azonban lefelé mutató kockázatot jelentenek.
Mint írták, a túlfűtött gazdaság, és azon belül a fajlagos munkaerőköltségek és a fogyasztás gyors növekedése fokozza az inflációt. Az európai uniós tagországok inflációs mutatóinak összehasonlíthatóságát biztosító harmonizált fogyasztói árindex (HICP) idén 3.2 százalékra nő majd éves átlagban a tavalyi 2,9 százalékhoz képest.
Az Ecfin elemzői arról számoltak be, hogy az államháztartási hiány a kedvező makrogazdasági környezet dacára a GDP 2,2 százalékát tette ki tavaly Magyarországon. Bizonyos adócsökkentések ellenére mindazonáltal viszonylag gyorsan nőttek az adóbevételek, elsősorban a nominális bevételek és a fogyasztás emelkedésének köszönhetően.
Az előrejelzés szerint a költségvetési hiány idén a bruttó hazai termék 1,8 százalékára fog csökkenni, nagyobb változások híján jövőre pedig 1,6 százalékra, még annak ellenére is, hogy a demográfiai helyzet javítását célzó kormányzati intézkedések 2019-ben a GDP 0,1 százalékával, míg 2020-ben a 0,5 százalékával járulnak hozzá majd a deficithez.
Az államadósság tavaly a GDP 70,8 százalékára mérséklődött, és a csökkenő trend folytatódni fog, ugyan lassabb ütemben. Idén 69,2 százalék, jövőre 67,7 százalék várható a tavaszi bizottsági prognózis szerint.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!