Országszerte bővültek a beruházások

Erőteljes beruházási aktivitás jellemezte Magyarországot 2018 folyamán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Helyzetkép a beruházásokról című kiadványa szerint.

E szerint a beruházási folyamatok alakulásában a korábbi évekhez hasonlóan ismét meghatározók voltak az uniós források, bár szerepük mérséklődött a magánszektor fejlesztéseinek felfutása miatt. Ezzel párhuzamosan erősödött az egyéb források – fejlesztési kölcsönök, ingatlanhitelek – bevonása is.

A beruházások mértékét a 2013-ban meginduló, jelentős nagyságrendű ­uniós forrású fejlesztések, valamint a gazdaságpolitikai környezet változása állította emelkedő pályára.

A 2007–2013-as uniós ciklus forrásainak felhasználásával finanszírozott projektek befejeződése 2016-ban a beruházások visszaesését eredményezte.

Az aktivitás 2017-ben újra jelentősen, 24 százalékkal nőtt, amelyet a következő uniós költségvetési ciklus forrásai mellett már a vállalkozások erősödő kapacitásbővítése, valamint a lakásfejlesztések és az egyéb ingatlanberuházások is támogattak. A 2017-ben megkezdődött folyamatok, bár kisebb ütemben, de kitartottak 2018-ban is.

Az összegzés szerint az elmúlt évben mindegyik nemzetgazdasági ágban bővültek a fejlesztések, a legnagyobb mértékben a csekély súlyt képviselő bányászat és kőfejtésben (81 százalék) és az egyéb szolgáltatások (74 százalék) területén.

Növekedett a beruházási teljesítmény mértéke az összérték több mint negyedét realizáló feldolgozóiparban (hat százalék), valamint az ingatlanügyletekben (17 százalék) és a szállításban, raktározásban is (33 százalék).

A beruházások több mint felét koncentráló, legalább ötven főt foglalkoztató vállalkozások körében 8,8 százalékos növekedés következett be, amiben meghatározó szerepet játszottak külföldi érdekeltségű vállalkozások magyarországi befektetései. A fejlesztések 14 százalékát adó költségvetési szerveknél 31 százalékkal nőtt a beruházások mértéke.

A beruházások bővülése az országhatárokon belül a Nyugat-Dunántúl kivételével minden régióban érez­hető volt. A fejlesztések mértéke elsősorban a legnagyobb részt, 47 százalékot képviselő budapesti gazdasági szervezeteknél nőtt.