Szijjártó Péter: Ideje újabb célokat kitűzni a magyar-kínai együttműködésben

Az elmúlt években kitűzött célokat végrehajtották, ezért ideje új célokat kijelölni a magyar-kínai együttműködésben – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

Budapest, 2019. július 12. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) fogadja hivatalában Vang Ji kínai külügyminisztert 2019. július 12-én. MTI/Soós Lajos Fotó: Soós Lajos

A tárcavezető a második kínai-magyar Egy övezet, egy út munkacsoport ülésén beszédében kiemelte: a munkacsoport első ülésén az infrastruktúra, a kereskedelem, a pénzügyi együttműködés és az emberek közötti kapcsolatok fejlesztésére meghatározott célokat az elmúlt években végrehajtották.

Az eredmények között említette, hogy már két közvetlen légi járat köti össze a két országot, elérte a 4,5 milliárd dollárt a kínai cégek beruházásainak értéke Magyarországon, hét kínai vállalattal stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek, négyszeresére nőtt a kínai turisták száma, továbbá elindult az első közös magyar-kínai egyetemi program. Mára Kína vált Magyarország első számú kereskedelmi partnerévé az EU-n kívüli országok sorában – fűzte hozzá.

A külügyminiszter szerint most négy kérdésre kell összpontosítani: további összeköttetések létrehozására, a pénzügyi együttműködés fokozására, a kereskedelem akadálymentesítésére, valamint az emberi kapcsolatok erősítésére.

Célként nevezte meg egyebek mellett a Budapest-Belgrád vasútvonalról szóló hitelszerződés megkötését még az idén, új légi járatok létrehozását, újabb közös kínai-magyar egyetemi program megindítását és annak lehetővé tételét, hogy kínai akkreditálású érettségit is lehessen tenni Magyarországon. Megjegyezte: két nagy kínai bank magyarországi letelepedést tűzött ki célként, ami javítja a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) fogadja hivatalában Vang Ji kínai külügyminisztert
Fotó: MTI/Soós Lajos

Szijjártó Péter kijelentette: még soha nem voltak olyan jók a magyar-kínai kapcsolatok, mint most. Közölte: Magyarország négy éve írta alá az Egy övezet, egy út stratégia végrehajtásáról szóló megállapodást. Ez a keleti nyitás stratégiával együtt teljes mértékben szolgálja a magyar gazdasági érdekeket, valamint az EU és a tőle keletre eső eurázsiai térség együttműködését – vélekedett. Hozzátette: azóta a magyar-kínai államközi kapcsolatokat a legmagasabb szintre emelték.

Vang Ji kínai külügyminiszter hangsúlyozta: a munkacsoport ülésén konkrét megoldásokat akarnak kidolgozni, amelyek biztosan javítják a kétoldalú kapcsolatokat.

Emlékeztetett: az elmúlt öt évben mintegy 150 ország írta alá az Egy övezet, egy út stratégiát, amely komoly és népszerű kezdeményezésnek bizonyult, és a partnerek közötti kereskedelmi kapcsolatok nagy mértékben erősödtek.

A kezdeményezés második konferenciáját idén tartották Kínában, ezen 38 állam- és kormányfő – köztük Orbán Viktor miniszterelnök – vett részt – idézte. Hozzátette: a magyar kormányfő az egyik legnagyobb támogatója a kezdeményezésnek, 2015-ben Magyarország első EU-tagállamként írta alá a stratégiát.

A kínai tárcavezető közölte: az Egy övezet, egy út elindulása óta a magyar-kínai kapcsolatok a stratégiai partnerség szintjére emelkedtek, és folyamatosan dolgoznak az együttműködés bővítésén. Ennek zászlóshajója a Budapest-Belgrád vasútvonal projektje – fűzte hozzá.

Soha nem voltak olyan jók a magyar-kínai kapcsolatok, mint most

Magyarország közepes méretű ország, amelynek rendkívül nyitott gazdasága van, és e gazdaság teljesítménye szempontjából jó hír, hogy a világgazdasági változásokban nagy szerepet vállaló Kínával a kapcsolatok a kölcsönös tisztelet talaján állnak, és soha nem voltak olyan jók, mint most – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

Szijjártó Péter kínai partnerével, Vang Jível tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatójukon hangsúlyozta: rendkívül jók a magyar-kínai politikai, gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok. Sokat dolgoztak ezért, az együttműködés Kínával Magyarország érdeke, ezért ezt „nem adjuk fel” – hangoztatta.

Kifejtette: ma Kína az első számú EU-n kívüli kereskedelmi partner. A kínai cégek továbbra is vonzó befektetési célpontként tekintenek Magyarországra, beruházásaikkal új technológiákat hoznak Magyarországra, amivel nagy mértékben segítik a magyar gazdaságot a dimenzióváltás sikerességében – vélekedett.

Kiemelte: Magyarországon minden cégre azonos szabályok vonatkoznak, itt egyetlen céget sem érhet diszkrimináció a nemzetisége miatt.

A tárcavezető felidézte: Magyarország volt az első EU-tagállam, amely aláírta az Egy övezet, egy út stratégiához kapcsolódó kétoldalú megállapodást, a kezdeményezésre „az új eurázsiai együttműködés alapjaként tekintünk”. Európa érdeke a lehető legszorosabb és leghatékonyabb együttműködés Kínával – tette hozzá.

Mint mondta, a stratégia és a keleti nyitás a magyar gazdaság érdekeit szolgálja, és komoly lehetőséget jelent, hogy „újabb külgazdasági sikereket érjünk el”.

Szijjártó Péter kitért arra: a magyar és kínai vállalatok együttműködésének ösztönzésére 632 millió dolláros hitelkeret nyitottak az Eximbanknál. Két nagy kínai bank is megjelenik hamarosan Magyarországon, közvetlen légi járatok indultak a két ország között, és újabb járatokat készítenek elő, továbbá újabb közös egyetemi program indulhat – sorolta az eredményeket.

Megjegyezte: a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésére vonatkozó hitelszerződés tekintetében a legfőbb kérdésekben egyetértésre jutottak, remélhetőleg a végső hitelbírálati döntés mielőbb megszületik.

Kérdésre a külügyminiszter közölte: a kelet-közép-európai országok és Kína 17+1 formátumú együttműködése magyar, közép-európai és európai uniós érdekeket szolgál. Képmutatásra vall, hogy ezzel kapcsolatban az a vád hangzik el, hogy megbontják az európai egységet, miközben ilyen vádak nem jelennek meg, amikor nyugat-európai vezetők találkoznak kínai vezetőkkel – mondta. Hozzáfűzte: „nem fogadjuk el a kettős mércét”.

Vang Ji kiemelte: Magyarország és Kína minden nemzetközi fejlemény ellenére mindig megértette, tisztelte egymást, kapcsolataik stabilabbak, együttműködésük intenzívebb, mint valaha.

Kifejtette: Kína szerint minden ország mérettől függetlenül fontos szereplője a nemzetközi közösségnek. A bizonytalanság és nemzetközi instabilitás korában Magyarország mindvégig kiállt Kína mellett, megbízható partner, ezért Kína továbbra is támogatja Magyarországot – mondta. Hozzátette: a magyar-kínai kapcsolatok kiváló példája annak, hogy különböző méretű és berendezkedésű országok is baráti kapcsolatokat ápolhatnak.

Úgy vélte, a diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulóját kihasználva új lendületet kell adni a magyar-kínai stratégiai partnerség építésének. A két ország dolgozik az Egy övezet, egy út kezdeményezés sikerén, a Budapest-Belgrád vasútvonal mielőbbi elindításán, és Kína várja újabb magyar mezőgazdasági termékek megjelenését a piacán – közölte.

Kérdésre a kínai tárcavezető elmondta: a 17+1 együttműködés mára olyan keretrendszerré nőtte ki magát, amely már több szakterületen eredményt hozott.

Ugyancsak kérdésre a kínai külügyminiszter tiltakozását fejezte ki, amiért az Egyesült Államok fegyvereket adna el Tajvannak. Felszólította Washingtont, hogy „ne játsszon a tűzzel” Tajvan kérdésében.