A vártnál nagyobb mértékű lehet az idei bővülés

Nyugat-Európában, azon belül különösen Németországban lelassult a gazdasági növekedés az idén, és noha ezek fontos exportterületeink, a magyar gazdaság magas növekedési üteme mégsem mérséklődött.

A német cégek inkább ott fogják vissza a tevékenységüket, ahol magasabbak az előállítási költségek Fotó: Kurucz Árpád

Felgyorsult az elmúlt években Kelet-Közép-Európa gazdasági növekedése, és ezzel lendületet kapott a kontinens fejlettebb feléhez való felzárkózási folyamat. Sok ország gazdasága évről évre négy százalék fölötti ütemben bővül, Magyarországot is beleértve. Az idén azonban a nyugat-európai országokban lassult a bővülés, sőt esetenként meg is torpant.

Ez a helyzet Németországban is, amely a legnagyobb exportpiacunk. Ennek a folyamatnak a logikus következménye lenne, hogy így a magyar gazdaságra is fékező erők hatnak, ennek azonban eddig nyomát sem látjuk.

A német cégek inkább ott fogják vissza a tevékenységüket, ahol magasabbak az előállítási költségek
Fotó: Kurucz Árpád

Ellenkezőleg: a második negyedévben 5,1 százalékos volt a növekedés mértéke, és elemzők a harmadik negyedévre is jó adatot várnak, 4,1-4,5 százalék közé téve a bővülés mértékét. Sőt, Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője még ennél is optimistább: az elemző a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy 4,9 százalékot vár a harmadik negyedévre. Hozzátette, hogy pozitív meglepetés is jöhet még, mivel a júliusi adatok különösen jók lettek: az év hetedik hónapjában 6,5 százalékos növekedést regisztráltak, amiben szerepe lehet a hónapban elindult családvédelmi akciótervnek is.

Természetesen nem zárható ki, hogy a későbbiekben mégis megjelenik a német lassulás hatása a hazai gazdaságban is, de miután egyelőre ezt sikerült elkerülni, érdemes megnézni, hogy mi állhat a háttérben. Közismert, hogy a magyar gazdaság igen nyitott, vagyis nagy a külkereskedelem aránya, így az export a gazdaság egyik legfőbb húzóereje. Exportunk 79 százaléka uniós országba irányul, ezen belül 27 százalékkal részesedik Németország.

A második helyen viszont öt százalékkal Románia áll, ahol ugyancsak robusztus a növekedés, de Csehország, Szlovákia és Lengyelország egyaránt egyenként négy-öt százalék körüli arányt képvisel. Ugyancsak jelentős a nem EU-tag balkáni országokba irányuló kivitelünk, Európán kívül pedig a legfontosabb felvevőpiacunk az Amerikai Egyesült Államok, ahol egyelőre még élénk a gazdasági növekedés.

Exportunk szerkezetéből tehát látszik, hogy közel a fele magas növekedésű országokba irányul, így ha partnereink egy részénél látható is lassulás, azt kompenzálhatják az említett piacok. Más tényezőket is érdemes figyelembe venni: ha lassul is a német növekedés, és vissza kell fogniuk a német cégeknek a termelést, vélhetően elsősorban ott teszik, ahol magasabbak a termelési költségek. Magyarországon pedig nem az a helyzet: bár a bérek sokat nőttek az elmúlt időszakban, még mindig alacsonyabbak a nyugat-európainál.

A régió gazdasági növekedésében a belső kereslet bővülésének is nagy szerepe van, amit a magas béremelkedés fűt. A jövedelmek gyors növekedése pedig az unión belüli szabad munkaerő-áramlásnak köszönhető: az alacsonyabb jövedelmű országokból a magasabbakba vándorol a munkaerő, ez pedig kikényszeríti a béremelést az előbbiekben.

Magyarországon további egyedi tényezők is megjelentek, és ezeknek köszönhetjük, hogy most a környező országokéhoz képest is gyorsabb a növekedés. Egyrészt meglódult az építőipar, aminek Suppan Gergely szerint húsz százalékát adják a lakásépítések, emellett jelentős az irodaházak, szállodák, sőt az ipari üzemek építése is, sőt az út- és vasútépítés is erős növekedést mutat.

A külföldi beruházások magas szintje is hosszú távon is segítheti a gazdasági növekedést. Ez javarészt annak köszönhető, hogy a társasági adó szintje hazánkban egy számjegyű lett, így olyan hatás jelentkezik, mint Írországban, ahol a hasonlóan kedvező környezet rengeteg nemzetközi céget vonzott. A beruházások volumene tehát nőtt, ráadásul nagyjából most készülnek el, és idén és jövőre fordulnak termőre, növelve az exportot, és bőven kompenzálva az esetleges külső lassulásból fakadó visszaesést.