időjárás 13°C Adalbert 2022. szeptember 27.
logo

Balatoni szellemházak

Pintér Balázs
2019.09.04. 16:00

Noha a múlt héten még tombolt a nyár, a Balaton partján furcsa kép rajzolódott ki. Miközben a strandok szinte a nyári csúcshoz hasonlóan megteltek, üresen ásítoztak az elmúlt egy-két évben a déli part mentén gombamód szaporodó társasházak. Alig egy-két autó a hatalmasra tervezett parkolókban, elvétve egy-két száradó törülköző vagy gumicsónak.

Holott nem túlzás, Balatonaligától Balatonfenyvesig ezres nagyságrendben húztak fel soklakásos lakóházakat, jellemzően a vízpart közvetlen szomszédságában, természetesen jelentős felárral az elmaradhatatlan panoráma miatt. Nem szeretnénk e helyütt számokkal dobálózni, de egy jellemző adatot kiemelünk. A statisztikai hivatal összegzése szerint tavaly csak Balatonlellén 278 olyan lakást adtak át, amelyet eleve értékesítési céllal építettek. Ezzel az alig több mint ötezres lélekszámú, déli parti kisvárosban épült a legtöbb ilyen ingatlan Budapest és Győr után.

Az új lakások kedvezményes, öt százalékra csökkentett forgalmi adója valóban élénkítette a 2008-as válság következményeként mélypontra jutó építkezéseket. Csakhogy a tervasztalon lévő, épülő, majd elkészülő lakások nagy számban nem családok, hanem befektetők vagy külföldiek tulajdonába került. Annak idején Varga Mihály pénzügyminiszter is azzal indokolta, hogy nem hosszabbítják meg az ötszázalékos áfa hatályát, hogy a fővárosi új építésű lakások tíz százalékát külföldiek vásárolták meg, és bár a kormány célja nem ez volt, az áfakedvezmény ingatlanbefektetések eszköze lett. Ugyan a tavaly november 1-je előtt építési engedélyt kapó lakások építtetői „fellélegezhetnek”, ám sok saját célra építkező vagy saját célra vásároló család maradhat hoppon – legalábbis a jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint.

A budapesti helyzet viszont eltörpül a balatoni mellett. Az, hogy augusztus 20-a után szellemházakká alakulnak ezek az ingatlanok, azt mutatja, zömében befektetők vásároltak be. Vagy maguknak második, esetleg többedik lakásként (a balatoni nyaralás egy-két hetére dukál a saját ingatlan!), vagy olyanok, akik a nyári csúcsidőben egy-egy hétre jó pénzért kiadják a lakást.

Nem igazán áll hát ezekre az ingatlanokra rovatunk címe. Nem csokosoknak való vidék ez, hiszen elvétve teremtenek otthont a családok ezekben az ingatlanokban. Eleve nem rájuk méretezik a szóban forgó lakásokat: a legtöbb vízparti fejlesztés jellemzően 30–70, de legfeljebb 80-90 négyzetméteres lakásokat kínál, miközben a csok háromgyerekes, tízmilliós változatához eleve előírás a 90 négyzetmétert meghaladó hasznos alapterület. S akkor még nem is beszéltünk arról a kettősségről, hogy több déli parti település is felkerült a falusi csok listájára – ami egyben azt jelenti, hogy több part menti településen csökkent a lélekszám az elmúlt években.

Egy helyi ingatlanos találóan foglalta össze nekünk, mi zajlik a Balatonnál: „A part menti sáv szinte mindenhol beépül. A helyieknek, a régi vágású embereknek talán kevésbé tetszik, ami most zajlik a Balatonnál. De úgy tűnik, van igény erre, ráadásul amíg a helységek engedik a településrendezés e módját, addig biztosan nem lesz megállás.”

Szabad a csok

A fenntarthatóság hatalmas blöffje

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.