Csak a brexit okozta forráscsökkenés elfogadható

A kormány nem vétózza meg a következő uniós költségvetést, ha a Magyarországnak szánt források csak a brit befizetés elmaradása által indokolt mértékben csökkennek – hangzott el a csütörtöki Kormányinfón. Mivel az Egyesült Királyság a második legnagyobb befizető volt eddig, érdemes megnézni, kik jelenleg a legnagyobb nettó hozzájárulók és kedvezményezettek.

A britek kilépésével csaknem tízmilliárd eurós tétel eshet ki a közös büdzséből Fotó: MTI/AP/Matt Dunham

Az utóbbi időben több változat felmerült arról, hogyan módosulna a Magyarországra érkező uniós források mértéke a következő, 2021–27 közötti költségvetési ciklusban. A kormány a csütörtöki Kormányinfón jelezte, hogy az ország számára az az elfogadható változat, ha a csökkenés nem haladja meg azt a mértéket, amit az Egyesült Királyság kilépése által okozott bevételkiesés indokol.

Mivel eddig az Egyesült Királyság volt a második legnagyobb nettó befizető az unióban, érdemes megnézni, hogy a tavalyi adatok alapján a befizetések és a támogatások, működési pénzek utalása után melyik tagállam milyen egyenleggel rendelkezett, pontosabban kik a legnagyobb nettó befizetők és kik kapják a legtöbb pénzt, valamint azt is, hogy egy lakosra számolva melyik ország befizetése a legnagyobb, és kik a legnagyobb kedvezményezettek.

A költségvetési hozzájárulás mértékét az adott tagállam gazdasági ereje határozza meg több adat figyelembevételével, de a befizetendő összeget gyarapítja például az adott ország által beszedett vám nyolcvan százaléka is. Az EU tavalyi teljes költségvetési bevétele 160 milliárd euró volt, a kiadások ennél kétmilliárddal kevesebbet tettek ki.

A legnagyobb nettó hozzájáruló (a befizetett és a kapott pénzek egyenlege) érthető módon Európa legnagyobb gazdasága, Németország 17,2 milliárd euróval az Európai Bizottság adatai szerint. A második az Egyesült Királyság 9,77 milliárddal, és itt máris látszik, mekkora tétel esik ki, ha az ország valóban elhagyja az uniót. Franciaország a harmadik a sorban 7,44 milliárddal, Olaszország a negyedik 6,7 milliárddal, Hollandia az ötödik 4,88 milliárddal. Rajtuk kívül még Svédország, Ausztria, Dánia, Finnország és Írország nettó befizető, a másik 18 ország többet kap, mint amennyit befizet, igaz, közülük Spanyolország, Málta és Ciprus esetében alig több a kapott, mint a befizetett összeg.

A britek kilépésével csaknem tízmilliárd eurós tétel eshet ki a közös büdzséből
Fotó: MTI/AP/Matt Dunham

A legnagyobb nettó kedvezményezett Lengyelország 11,63 milliárd euró­val, ami érthető, hisz a 2004 óta csatlakozott országok közül messze a legnépesebb, utána viszont Magyarország következik kerek ötmilliárd euróval, a harmadik helyen Görögország áll 3,20, a negyediken Portugália 3,14 milliárd euróval, az ötödik Románia hárommilliárddal. Érdekes módon Belgium és Luxemburg is hasonló szinten van, amit az okoz, hogy a legtöbb uniós szerv ebben a két országban üzemel, így költségvetésük megjelenik az adott ország uniós egyenlegében.

Ami az egy főre jutó nettó hozzájárulást illeti, az első helyen Hollandia áll 284 euróval, őt követi Dánia 254 euróval, és ilyen szemponból vizsgálva Németország csak a harmadik 208 euróval. Az Egyesült Királyság esetében az adat 147 euró, így az egy főre jutó teher tekintetében nem panaszkodhat az ország, hogy költségvetési okokból olyan megterhelő lenne neki az EU-tagság.

A másik oldalon, a legnagyobb kedvezményezettek között Luxemburg az első 2700 euróval, de ez abból az említett tényből adódik, hogy a mindössze 600 ezres lélekszámú országban több uniós szervezet működik, és ezek költségvetése jelenik meg a számban. A második helyen Litvánia áll 578 euró­val: ez már jórészt ténylegesen a támogatásokból áll. A harmadik helyezett Magyarország 514 euróval, tőlünk alig lemaradva következik Lettország 490 euróval, majd Észtország jóval kisebb összeggel, 390 euróval. Lengyelország, Portugália, Görögország és Szlovákia esetében 300 euró körüli az ország támogatása.