A mai napig velünk élnek a devizahitelek

A kormányzat 2010 óta több intézkedést is hozott a devizahitelügyek miatt keletkező pénzügyi-társadalmi problémák kezeléséért.

Végrehajtás, kilakoltatás

A téli kilakoltatási moratórium november közepétől április végéig tart – a végrehajtók tapasztalata szerint ezekre a dátumokra számos olyan személynek is figyelnie kell, aki korábban devizahitelt vett fel, de az utóbb elszabaduló törlesztőrészletekkel nem tudott megbirkózni. Az állítás olyannyira igaz, hogy – a visszajelzések szerint – legtöbbször még ma is a korábbi külföldi pénznemben nyilvántartott kölcsönök állnak legalább részben a végrehajtott kilakoltatások hátterében.

Az adatok egyébként azt mutatják, hogy folyamatosan csökken idehaza az ingatlankiürítések száma, a tavalyi tízszázalékos mérséklődés után idén is nagyjából ekkora esés lehet az esetszámban. Ezzel kevesebb mint háromezer lehet az egy esztendőben végrehajtott kilakoltatások száma. A mérséklődés fő magyarázata a végrehajtói köztestület szerint az, hogy – az általános anyagi helyzet javulása mellett – kezdenek kipörögni a korábbi devizahitelekre alapuló tartozások. Ezzel együtt is beszédes, hogy másfél évtized elteltével még mindig érezhetők a korábbi kölcsönök kedvezőtlen hatásai. A kilakoltatási statisztika kapcsán érdemes megjegyezni azt is, hogy az idei várható hazai esetszám uniós viszonylatban inkább átlag alattinak nevezhető. Spanyolországban a közelmúltban feljegyeztek pél­dául olyan esztendőt, amikor háromszázezer ingatlankiürítést rendeltek el, ahogy például Németországban is rendszeresek az ilyen eljárások, különösen a bérlakásoknál.

Belpolitikai csatározások

A devizahitelek ügye manapság is majdhogynem rendszeres beszédtémát ad a hazai belpolitika különféle szereplőinek. A kérdéskör előkerült az utóbbi időszak választási kampányaiban, de a napokban a parlamenti szócsatákban is érvként bukkant fel, ahogy – főként hazai és európai bírósági döntések után – időről időre sajtótájékoztatókat is tartanak a témában. A szocialisták például október végén újságíróknak nyilatkozva azt követelték: szülessen új törvény a devizahitelek ügyében. Szakács ­László, a párt elnökhelyettese akkor bírálta a Kúria mellett működő, bírákból álló, kifejezetten a devizaperek sajátosságait vizsgáló konzultációs testületet is, a grémium akkori állásfoglalásai ­miatt.

Egy korábbi, tavaszi vitában a Fidesz – felháborítónak és kétszínűnek nevezve az ellenzék magatartását – sajtóközleményben úgy fogalmazott: azok kampányolnak a hitelkárosultakkal, akik kormányzásuk alatt mindig a bankok oldalára álltak és devizahitelbe taszították a magyar családokat. – Ha rajtuk múlott volna, akkor mára több százezer gyermekes magyar családot tettek volna ki az utcára – fogalmaztak akkor a nagyobbik kormánypártnál. Ehhez hozzátették, hogy az ellenzék semmilyen segítséget nem szavazott meg a devizahiteleseknek: nem szavazták meg a bankok elszámoltatását, a devizahitelek eltörlését, a forintosítást, a végtörlesztést, az árfolyamgátat, s egyáltalán nem érdekelte őket a bajba jutott családok sorsa.