Októberben éves szinten 2,9 százalék volt az infláció, a legnagyobb mértékben a szeszes italok, a dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett. A szeszes italok 8,4 százalékkal, a dohányáruk 12,1 százalékkal, az élelmiszerek összességében 5,4 százalékkal drágultak. Utóbbinál elemzők szerint a sertéspestis hatása volt tetten érhető. A szolgáltatásokért 3,3 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy éve, az üzemanyagok ára ugyanakkor négy százalékkal csökkent.
A 2,9 százalékos inflációs mérték az elemzői várakozásoknál kissé magasabb, ugyanakkor az infláció szintje a jegybanki cél, azaz három százalék körül alakul. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a legutóbbi ülésén úgy értékelte, hogy a belföldi kereslet erős bővüléséből eredő, az inflációt növelő kockázatot ellensúlyozza a külső gazdasági környezet kedvezőtlen alakulásából adódó inflációt csökkentő hatás, ezért nem is módosított a monetáris kondíciókon.
A legutóbbi vállalati gyorsjelentések és a makrogazdasági adatok szerint mégsem olyan kedvezőtlenek a nyugat-európai kilátások, mint korábban gondolták, így nem kizárt, hogy ha a várt erős visszaesés elmarad, akkor a külső, inflációt csökkentő hatások is mérséklődni fognak. Mindazonáltal nem valószínű, hogy az inflációs adat a következő hónapokban meghaladná a jegybanki célt. A nemzeti bank mindenesetre folyamatosan nyomon követi az inflációt befolyásoló tényezőket, és ezeket értékelve alakítja monetáris politikáját.
