Az elmúlt időszak egyik legfontosabb technológiai trendje az „okosodás”. Okos városokban élünk, egyre okosabban mérjük a felhasznált energia mennyiségét, amely okos hálózaton ér el hozzánk, egyre okosabbak járműveink és közlekedésünk, de a gyárakban, üzemekben is mind több eszköz kommunikál egymással. Az „okosodás” fogalmában egy talán kevéssé ismert tényező is kulcsszerepet játszik: az Internet of Things (IoT), vagyis a „dolgok internete”, ami hálózatba kapcsolt eszközök emberi beavatkozást teljes mértékben nélkülöző kommunikációját jelenti. Ma már az iparban a gyártástól a logisztikán át a kapcsolódó szolgáltatásokig, az energetikában, illetve az élet számos egyéb területén megjelenik ez a technológia.
Az IoT a mindennapi és ipari eszközök, készülékek, érzékelők (szenzorok) és valamiféle beavatkozást lehetővé tevő eszközök hálózata. Ezek az eszközök már most mindennapjaink láthatatlan részévé váltak, de a következő években emelkedik majd ugrásszerűen számuk. Egyes becslések szerint míg 2018-ban még „csak” 8,6 milliárd ilyen kapcsolat volt világszerte, addig 2024-re ez a szám 22,3 milliárdra nőhet. Az M2M és az IoT között – bár gyakran szinonimaként használják őket – azért különbség is van. Mindkét fogalom a gépek közötti kommunikációt jelenti, amikor is valamilyen érzékelőből, szenzorból származó adatot gyűjtenek és továbbítanak az eszközök. Az M2M-berendezések ugyanakkor jellemzően pont-pont kapcsolatokat valósítanak meg részleges adatgyűjtési vagy vezérlési céllal, míg az IoT-eszközök az Internetre csatlakozva összetettebb feladatokat látnak el.
A gépek közötti kommunikáció ma már számos iparágban bevett megoldás. A járműiparban, az intelligens közlekedés területén, ez e-egészségügyben is működnek ilyen megoldások, de ide sorolhatók a közműveknél, energetikai téren az okos mérésre irányuló megoldások, a biztonságtechnikában a vagyonvédelmi megoldások, legyen szó akár autóriasztókról, lakásbiztonságról, de a kiskereskedelemben is ide tartozik többek közt az elektronikus fizetés, az útdíjak. Emellett kormányzati alkalmazások, különböző távfelügyeletek, távvezérlések során, pénzügyi rendszereknél, az automatizált gyártás, az okos otthonok és az okos város fogalma alá eső fejlesztéseknél is használnak ilyen technológiát. Jellemző adat, hogy itthon több mint egymillió SIM-kártyát használnak ilyen célra – legnagyobb számban az online pénztárgépek, a flottamenedzsment, az objektumfelügyelet és az okos mérés területén.