Bár a hazai boltokban egész évben kapható a gesztenyemassza, a friss termés pedig ősszel kerül a kínálatba, a fogyasztás a karácsony közeledtével erősödik meg. A legnagyobb mennyiség nem a hazai ültetvényekről származik, évről évre jelentős mennyiségű importgesztenye érkezik az országba. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint megfelelő fejlesztésekkel csökkenteni lehetne a külpiaci kitettségünket.
A köztestület elemzése szerint a hazai szelídgesztenye-termőterület nagysága – a területalapú támogatási kérelmek alapján – 2017-ben 210 hektár volt, majd 2018-ban 215,5 hektárra emelkedett. Az idén nem mutattak változást az adatok, a tavalyihoz hasonló szinten stabilizálódott a termelés. A legnagyobb termőterületek Nyugat- és Dél-Dunántúlon vannak. Az ültetvények mellett ugyanakkor a ligetes szórványgesztenyésekből és vadon termő fákról is jelentős mennyiségű termés kerül a piacra. Sőt a kamara becslése alapján az évi 239 és 511 tonna közötti mennyiség jelentősebb részét ezek a vadon termő fák adják. Az éves gesztenyetermésben látható nagy ingadozás is annak tudható be, hogy kevés az üzemi ültetvény az országban, és a termesztéstechnológia is sok helyen fejlesztésre szorulna.
A szelídgesztenye a meleg, kiegyenlített hőmérsékletű, csapadékos területet kedveli, nagy előnye a többi gyümölccsel szemben, hogy jól bírja a téli hideget, és a tavaszi fagyok sem igazán viselik meg a növényt. Annál nagyobb bajt okoznak a kártevők. A fákat leginkább a szelídgesztenye-kéregrák tizedeli, de a szelídgesztenye-gubacsdarázs is komoly károkat okoz. Többféle védekezési megoldás közül választhatnak a termesztők, a leghatékonyabban azonban a különböző betegségeknek ellenálló fajták nemesítésével lehetne javítani a termesztés színvonalát.
Fotó: 123RF
– Az ágazat hatékonyságának növelése érdekében az adott termőhely változó ökológiai tényezőihez minél jobban alkalmazkodó, illetve a különböző betegségekkel, kártevőkkel szemben ellenálló fák nemesítésére, termesztésbe vonására lenne szükség. Így megfelelő minőségű és mennyiségű termést takaríthatnának be a gazdálkodók – hívta fel a figyelmet a NAK. A fejlesztéseknek köszönhetően évről évre megbízható terméshozam érhető el, a hazai fogyasztói és feldolgozói igényeket pedig a jelenleginél nagyobb arányban hazai gesztenyével lehetne kielégíteni.
