– Ne irigyeld őket, múltkor mondta nekem, miért jár oda olyan gyakran. – Miért, mit mondott? – Az a kőművesbrigád nagyon eltolhatott valamit. – Látod, ezért mondom, hogy becsüljük meg nagyon Misiéket! – Egyszer voltam ott annál a háznál, nem is tudom, mi lesz ott, lehet, hogy vissza kell bontani. – Szegények!
– Na, de most már mennem kell.
– Máris megjöttél? – Igen, nem sokat beszélgettünk, tudod, Ernő milyen laza, mindenre rábólint. – Néha már idegesítően az, aztán utólag áll elő ezzel-azzal, hogy ezt mégse úgy csinálná, azt meg nem fizettük vagy keveset fizettünk.
– De azért ilyenkor szinte mindig kiderül, hogy valamit elnézett vagy egy e-mailt nem olvasott. – Igen, csak ezekkel az apró vitákkal is mennek a napok. – Legalább elismeri, ha ő hibázott, az is valami manapság. – Viszont mielőtt hosszabban mesélnél, előbb hívtak az oviból, Déneske lebetegedett. – Már csak ez hiányzott! – Érte tudsz menni? – Persze, megyek, de akkor ezek szerint holnap se tudsz kijönni velem az építkezésre.
– Nem hiszem. – Pedig a szülés óta annyi minden történt, rá sem ismernél a házra és a kertre.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!