Stratégiára és egy fenntartható lakáspiacot eredményező kormányzati szervezet kialakítására, valamint kormányzati és szakmai közmegegyezésre van szükség a sikeres lakáspolitikához.
Ez a terület ugyanis a magyar gazdaságpolitika egyik gyenge pontja, leszámítva az első Orbán-kormány időszakát – írta tegnap a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Novekedes.hu oldalon, amelyet az MTI is szemlézett. Matolcsy György kiemelte: a lakáspolitika átalakítása azért fontos, mert a 2020-as évtizedben Magyarországnak minden tartalékára szüksége lesz a felzárkózási ütem tartásához.
A jegybank elnöke felidézte, hogy az első Orbán-kormány idején, 2000. február 1-jén indított Otthonteremtési programnak köszönhetően 2004-re 44 ezer új lakás épült, ezt a szintet azonban a lakásépítés azóta sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nem tudta elérni. E programot aztán a 2002 után hatalomra került új kormány megszüntette, és a drámai következményekkel járó devizahitelezéssel helyettesítette.
Az új lakáspolitikai ciklus 2014-ben indult, a sikeres válságmenedzselésre, az eredményes költségvetési fordulatra, majd a svájci frankban felvett hitelek gyors kivezetésére építve – írta Matolcsy. Ám a kizárólag a kereslet élénkítésére fókuszáló családpolitikai intézkedések száguldó ingatlanpiaci inflációt eredményeztek, elégtelen új lakáskínálat mellett. Kiemelve, hogy 2014 óta országosan 104 százalékkal, Budapesten 184 százalékkal emelkedtek a lakásárak.
