Nagy volt az áremelkedés az év végén

A KSH közzétette a decemberi és egyúttal az egész éves tavalyi inflációs adatokat. A tavalyi év utolsó hónapjában kifejezetten nagymértékű volt az áremelkedés, az idei év végére azonban már csak háromszázalékos mérték valószínűsíthető.

Decemberben négy százalék volt az egy évvel korábbi szinthez képest mért infláció Magyarországon, a tavalyi egész éves adat ezzel szemben 3,4 százalék, ami meghaladja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célját, de bőven a jegybanki toleranciasávon belül van. A decemberi adatot egy kiemelkedő tényező is növeli, ez az élelmiszerár-emelkedésen belül a sertéshús 23,7 százalékos drágulása, amely a kínai sertéspestis következménye. Az élelmiszerek ára összességében hat százalékkal növekedett.

A szeszes italok és dohányáruk együttesen 8,4 százalékkal emelkedtek, ezen belül az utóbbiak az adóemelés miatt 12,3 százalékkal. Az összességében négyszázalékos infláció akkor lenne aggasztó, ha a termékek és szolgáltatások széles körét érintené ilyen szintű drágulás. A szolgáltatások ugyan 3,2 százalékkal drágultak, a ruházati cikkek 0,4 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek ára pedig még csökkent is, 0,9 százalékkal. A jármű üzemanyagok 7,7 százalékkal drágultak, aminek részben az egy évvel korábbi alacsony bázis az oka.

Ha az egész éves adatokat nézzük: a szeszes italok és a dohányáruk vezetnek 8,1 százalékkal, amelyet az élelmiszerek követnek 5,4 százalékkal. A szolgáltatások három százalékkal drágultak, a ruházati termékek egy százalékkal, az egyéb termékek 1,3 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek ára viszont 0,3 százalékkal csökkent.

A sertéshús értéke ugrott meg a leginkább
Fotó: Éberling András

A négyszázalékos decemberi adat a várakozásokhoz képest csak 0,1 százalékkal lett magasabb, ugyanakkor az MNB idén az első fél évben már csökkenést vár az inflációban, ezért nem jelent gondot, ha egy vagy két hónapig eléri az adat a toleranciasáv négyszázalékos felső határát. Ezért a jegybank valószínűleg nem változtat a közeljövőben monetáris politikáján, ha csak valamilyen előre nem látható tényező növelné a várt inflációs szintet.

Elemzők várakozásai szerint az idei fogyasztóiár-emelkedés nagyjából 3,5 százalékos lehet, ami fél százalékkal magasabb, mint a jegybanki cél, de ez vélhetően úgy fog eloszlani, hogy az év első hónapjaiban még négy százalék körüli adat az év vége felé már három százalékra csökken, ami tartósan fenn is maradhat, így a 2021-es évre már a jegybanki cél környékén alakulhat az áremelkedés üteme.

Az évet viszonylag gyengén kezdő forint kissé erősödött az inflációs adat közzététele után, az olaj ára pedig hirtelen zuhanni kezdett a közel-keleti feszültség enyhülése okán. Ha ez a folyamat tartós lenne, érdemben csökkentené az idei hazai inflációs ütemet.

Vonzó marad a MÁP+ és a babakötvény

A tavalyi átlagos 3,4 százalékos infláció nyomán 2021-ben a most elérhető három- és ötéves Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) esetében 4,4, illetve 4,8 százalékos hozammal lehet számolni. Ez még mindig kevesebb valamivel, mint a szuperállampapír (MÁP+) három-, illetve ötéves hozama. Előbbi egy, utóbbi 1,4 százalékos kamatprémiummal indult tavaly novemberben, ami egyben a papírok reálhozamát is jelenti – emlékeztetett összeállításában a Portfólió.hu. Az első teljes éves kamatfizetés a november óta elérhető hároméves PMÁP esetében 2021. február 15-én lesz, amely a 2019-es infláció alapján 4,4 százalékot jelent majd. Az ötéves PMÁP esetében 2021. február 20. lesz az első teljes éves kamatfizetés, ez esetben 4,8 százalékos hozammal kalkulálhatnak majd a befektetők. Mindez azt is jelenti, hogy a tavalyi 3,4 százalékos átlagos inflációval a PMÁP-ok még 2021-ben sem hoznak többet, mint a szuperállampapír, amely három évre 4,42, ötéves időtávra pedig 4,95 százalékot fizet. A babakötvény viszont az új inflációval már 6,4 százalékot hozhat, amelynél a kamatprémium igen vonzó, háromszázalékos reálhozamot jelent.