Noha Magyarország makrogazdasági adatai kiválóak, magas a gazdasági növekedés és csökken a GDP-arányos adósság, a költségvetés, pontosabban a teljes államháztartás évről évre hiányt halmoz fel. Ennek mértéke messze alatta maradt a kritikusnak tekintett 3 százalékos szintnek, ráadásul a gazdasági növekedés lényegesen nagyobb, mint a hiány, így ennek látszólag nincs nagy jelentősége. Vagyis az államadósság a bruttó hazai termék (GDP) arányában gyorsan csökken, de nominálisan, azaz összegszerűen mégiscsak növekszik. Az ideális helyzet tehát az lenne, ha nem lenne költségvetési hiány, ebben az esetben az adósság is stagnálna, ha pedig többletes lenne a költségvetés, számszerűen is kimutatható lenne, hogy apad az állam visszafizetési kötelezettségének mértéke. A kormány ennek szellemében célul tűzte ki, hogy a következő években a költségvetés kiegyensúlyozása lehet a legfőbb feladat, így ha a gazdasági növekedés a jövőben alacsonyabb lesz, mint az elmúlt években, akkor is gyors maradhat az adósság GDP-hez viszonyított százalékos mértékének csökkenése.
Fotó: Kurucz Árpád
Bár végleges adat még nincs, több mint valószínű, hogy az államháztartás tavalyi hiánya nagyjából a bruttó hazai termék 1,8 százalékát éri el. Ennyivel növekedett tehát az adósság, de ehhez megközelítőleg ötszázalékos gazdasági növekedés társult, amely jóval nagyobb mértékű, mint a deficit. Erre az esztendőre azonban már csak egyszázalékos hiánnyal tervezték a költségvetést, feltehetően éppen azért, mert a gazdasági növekedés üteme is kisebb lesz 2020-ban, mint volt az óévben. Jelenleg ennek mértékét 3,5–3,7 százalékos szinten várják. A további esztendőkre azonban már jóval nehezebb megbecsülni, hogy mekkora gazdasági növekedés várható.
A tervek szerint a költségvetési hiány tovább csökken jövőre, optimális esetben meg is szűnik a következő 2-3 évben, azaz nullás, egyensúlyi lesz a büdzsé. A gazdasági növekedés ekkor teljes mértékben megjelenik majd a GDP-arányos adósság csökkenésében. Ezáltal lehetővé válik, hogy kedvező gazdasági növekedési ütem mellett továbbra is gyors legyen az adósságcsökkenés, ugyanakkor alacsonyabb növekedés mellett is fennmaradhasson a folyamat hosszabb távon is. Ha például 20-25 év alatt megduplázódik a bruttó hazai termék, de nullás a költségvetés, akkor a most nagyjából 68 százalékos arány 34 százalékosra csökken, hisz ugyanazt az adósságösszeget kétszer akkora GDP-értékkel osztjuk, ez pedig már egy, a gazdaságot egyáltalán nem zavaró mérték.
