– Mire gondol?
– Szakembereknek kell ráirányítani a döntéshozók figyelmét például arra, hogy az – ismét hangsúlyozom: nagyon szigorú – előírásokhoz mennyire gyorsan érdemes közelíteni. Ezeknek a célértékeknek ugyanis nemcsak technikai, hanem gazdasági vetületei is bőven vannak. Az unió 2030-ig ezermilliárd euró befektetési költséggel számol a klímavédelem területén, az évente százmilliárd euró, irdatlan nagy összeg. A nagy kérdés az, hogy ezt ki fizeti meg. Nekünk, mérnököknek abban van felelősségünk, hogy a célszámokat a lehető legkevésbé fájdalmasan érje el az ország, illetve a magyar gazdaság. Fontos lenne ugyanakkor, hogy a hazai gyártók bekapcsolódhassanak a klímavédelmet célzó új megoldások, technológiák előállításába, alkalmazásába. Ez ugyanis a hazai gazdaság fejlődésének is új lehetőségeket adna.
– A napokban a kormány is bemutatta klíma- és természetvédelmi akciótervét. Ennek végrehajtásában miként tudnak partnerek lenni?
– Nem titok, hogy a stratégia egyes részeinek kidolgozásában a mérnöki kamara is részt vett. Vagyis már az akcióterv előkészítésénél megfogalmaztuk javaslatainkat – van, ami bekerült az akciótervbe, van, ami nem. Az említett munkacsoportunk egyik határozott szándéka egyrészt éppen az, hogy az akciótervben szereplő célok megvalósítását segítse és tanácsokat adjon, milyen irányban, milyen súlyponttal célszerű elindulni az intézkedések végrehajtásában.
– Az elmúlt évtized beruházásainál rendre előjött az a probléma, hogy adott esetben van fenntarthatóbb megoldás, építőanyag vagy műszaki elem, ám a megrendelő ennek magasabb ára miatt ódzkodik azt választani. Most hogyan lehet ebben előrelépni?




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!