Eligazodni a klímainformációk közt

Munkacsoportot hozott létre a mérnöki kamara a klíma- és természetvédelmi stratégiában szereplő célok megvalósításának segítésére. Nagy Gyulával, a kamara elnökével a rendkívül szigorú európai uniós célszámokról és azok betarthatóságáról, a támogatások szükségességéről és az olykor egymásnak is ellentmondó klímainformációk közötti eligazodásról beszélgettünk.

A kamara elnöke szerint az objektív tájékoztatás a célravezető Fotó: Bach Máté

– Szinte minden más témát felülírt az elmúlt időszakban a klímaváltozás. A Magyar Mérnöki Kamara hogyan látja ezt a kérdést?

– Mindannyian érzékeljük azt az ökológiai változást, amely körülöttünk zajlik. Stratégiai célunk, hogy a Föld klímaváltozása okozta kihívásokra megfelelő, higgadt és szakmailag megalapozott válaszokat tudjunk adni, olyanokat, amelyek hosszú távon is megoldást jelentenek. A mérnökök nemcsak a szakmájuknak, a hivatásrendjüknek, hanem a társadalomnak is felelősek, mindemellett a kutatásokat, a tudományt is segítenünk kell.

– Ennek érdekében állítják fel ökológia és gazdaság fórum néven a kamarán belüli új munkacsoportjukat?

– Valamennyi, a klímaváltozás által érintett mérnöki tudományt koordináló feladatot szánunk a munkacsoportnak. Ennek feladata először is megszólítani és bevonni a kamarai szakembereket a közös gondolkodásba. Másrészt külső szakértőkkel, szakmai szervezetekkel, oktatási intézményekkel, tudományos műhelyekkel együttműködve átfogó stratégiát kell kialakítania a klímaváltozás kérdéseinek megoldására. Bejelentésünk óta óriási az érdeklődés, sokan ajánlkoznak a munkára a kamarai szakemberek és az érintett szervezetek részéről.

A kamara elnöke szerint az objektív tájékoztatás a célravezető
Fotó: Bach Máté

– Ha az épületek energiahatékonysági megoldásaira vagy az elektromos járművek fejlesztésére gondolunk, a mérnökök szeme előtt régóta ott lebegnek ezek a szempontok. Milyen további területeken lehet és kell lépni?

– Amióta mérnök a mérnök, azóta foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Természetesen mindig más súllyal, hiszen a gazdasági helyzet, az energetikai viszonyok, a társadalmi közeg mindezt befolyásolja. Nem kell olyan régi időkre visszagondolni, amikor szinte nem számított az energiamennyiség, az, hogy mennyit használunk el belőle, vagy hogy a környezetünket mennyire károsítja. De a felelősen gondolkozó, a hivatástudatuknak megfelelően dolgozó mérnökök korábban is foglalkoztak az energiatakarékosság szempontjaival, környezetünk védelmével. Hogy ez a téma most előtérbe került, az sok tényezőnek köszönhető. Egyrészt olyan szigorú ENSZ-határozatok, európai uniós direktívák léptek életbe, amelyek teljesítéséhez a mérnökökre komoly szerep hárul. Nagy kihívás megfelelni ezeknek, sőt nagy kihívás előkészíteni, azután pedig véleményezni a hasonló hazai javaslatokat, terveket. Meghatároztunk ugyanis célszámokat 2030-ra vagy éppen 2050-re, de elsősorban a mérnökök felelőssége az, hogy ezeket a célkitűzéseket megfelelően kezeljük.

– Mire gondol?

– Szakembereknek kell ráirányítani a döntéshozók figyelmét például arra, hogy az – ismét hangsúlyozom: nagyon szigorú – előírásokhoz mennyire gyorsan érdemes közelíteni. Ezeknek a cél­értékeknek ugyanis nemcsak technikai, hanem gazdasági vetületei is bőven vannak. Az unió 2030-ig ezermil­liárd euró befektetési költséggel számol a klímavédelem területén, az évente százmilliárd euró, irdatlan nagy összeg. A nagy kérdés az, hogy ezt ki fizeti meg. Nekünk, mérnököknek abban van felelősségünk, hogy a célszámokat a lehető legkevésbé fájdalmasan érje el az ország, illetve a magyar gazdaság. Fontos lenne ugyanakkor, hogy a hazai gyártók bekapcsolódhassanak a klímavédelmet célzó új megoldások, technológiák előállításába, alkalmazásába. Ez ugyanis a hazai gazdaság fejlődésének is új lehetőségeket adna.

– A napokban a kormány is bemutatta klíma- és természetvédelmi akciótervét. Ennek végrehajtásában miként tudnak partnerek lenni?

– Nem titok, hogy a stratégia egyes részeinek kidolgozásában a mérnöki kamara is részt vett. Vagyis már az akcióterv előkészítésénél megfogalmaztuk javaslatainkat – van, ami bekerült az akciótervbe, van, ami nem. Az említett munkacsoportunk egyik határozott szándéka egyrészt éppen az, hogy az akciótervben szereplő célok megvalósítását segítse és tanácsokat adjon, milyen irányban, milyen súlyponttal célszerű elindulni az intézkedések végrehajtásában.

– Az elmúlt évtized beruházásainál rendre előjött az a probléma, hogy adott esetben van fenntarthatóbb megoldás, építőanyag vagy műszaki elem, ám a megrendelő ennek magasabb ára miatt ódzkodik azt választani. Most hogyan lehet ebben előrelépni?

– Alapvető fontosságú a szemléletformálás. A beruházóknak és építtetőknek – legyenek lakossági megrendelők, egy önkormányzat vagy éppen az állam – érezniük kell a klímaszempontok fontosságát. De a tudatosság önmagában kevés lenne, nagyon fontos, hogy mindehhez forrás is álljon rendelkezésükre. Lakossági oldalon erőteljes támogatás nélkül kis esélyét látom annak, hogy a nemzetközi és a hazai előírások megvalósíthatók legyenek. Gondoljunk csak arra, hogy a 2021-től átadandó új lakásoknál az épületenergetikai szabályok olyannyira szigorodnak, hogy egy lakóház építését akár húsz százalékkal is megdrágíthatják. Az is kérdés, hogy az ezzel a szigorítással járó építési megoldások mennyire fenntarthatók az épület élete során. Hiszen a hőszigetelés nem igényel karbantartást, de a hőszivattyúknak vagy más olyan műszaki megoldásoknak, amelyekkel az elvárások teljesíthetők, már drágább a fenntartási költségük a hagyományos megoldásokénál. Hasonlóan kritikus kérdés a városok, települések működtetése. A kamara régóta javasolja, hogy egy településnek ne csak főépítésze, hanem főmérnöke is legyen. Olyan szakemberekre van szükség, akik járatosak a településfejlesztésben, a működtetésben, az energetikában, a közlekedésfejlesztésben, vagyis azokban a kérdésekben, amelyek nemcsak a település fejlesztési céljainál, hanem napi működtetésében is meghatározók. Ez az új önkormányzati funkció a klímavédelem érdekében nagyon fontos lenne, ezért még márciusban egyeztetést kezdeményezünk a nagyobb önkormányzati szövetségekkel.

– Nemrég egy rendezvényen arról beszélt, hogy a mérnöknek segítenie kell a jó szándékú laikusokat abban, hogy valóban el tudjanak igazodni a sokszor egymásnak ellentmondó klímainformációk között. Mit értett ezalatt?

– A szemléletformálás egyik célja rio­gatás helyett a lakosság megnyugtatása, az objektív tájékoztatás. Egy vészhelyzet kihirdetése eleve olyan fenyegetést jelent, amely csak arra jó, hogy adott esetben sokkal görcsösebb megoldásokra sarkalljon a műszaki megoldás megválasztásakor, egy azonnali intézkedés bevezetésénél. A mérnökök felelőssége, hogy tudásukkal szolgálják a leghatékonyabb megoldás megtalálását.