Hajnali rajtaütés, milliárdos bírságok a kartellezőknek

Tavaly több száz milliós bírságokat szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal versenytársak közötti versenykorlátozó összejátszás miatt indult ügyekben. Idén is hasonló szigorra számíthatunk a hivatal részéről – hívták fel rá a figyelmet a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda szakértői.

Múlt év végén több alkalommal közzétette a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rekordösszegű bírságait, amelyek sok esetben meghaladták az egymilliárd forintot. Ezekkel nagyrészt fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat büntetettek, de akadt közöttük kartell, vagyis versenytársak közötti versenykorlátozó összejátszás miatt kiszabott, több százmillió forintos szankció is. A GVH történetének rekordbírságait szintén kartellügyekben szabta ki: 2017-ben összesen 9,5 milliárd forintot a végtörlesztő kartell, 2004-ben összesen 7 milliárd forintot az autópálya kartell miatt. Ezekben az ügyekben a vizsgált vállalkozások mind túlnyomórészt nemzetközi hátterű nagyvállalkozások, bankok voltak. A mostani ügyekben azonban megfigyelhető, hogy a hivatal nemcsak a nagy multikra csap le, de kisebb, magyar tulajdonú cégekre is – ismertették szerdán a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda szakértői.

– Tavaly a hat bírsággal érintett kartell közül ötben magyar hátterű disztribútorok, illetve ajánlattevők is részt vettek a jogsértésben, és rájuk pár százmillió forintos nagyságrendű bírságokkal sújtott le a GVH – mondta Ritter Eszter partner, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának társvezetője. A felsorolt ügyek között több, közbeszerzéseket érintő összejátszás is van, amely a legsúlyosabb versenyjogsértések közé tartozik, Magyarországon 2005 óta bűncselekménynek számít, ráadásul a megbírságolt résztvevőt a közbeszerzésekből is kizárják.

A kartellek felderítését a hivatal erre szakosodott irodája végzi, amely figyelemmel kíséri a piaci jelenségeket, valamint a GVH-hoz érkező panaszokat, és így gyűjt az eljárásindítást megalapozó bizonyítékot. A kartellről informátor is szolgáltathat bizonyítékot, aki így bizonyos feltételek esetén a kiszabott bírság egy százalékát elérő, de legfeljebb 50 millió forint személyi jövedelemadó-mentes díjban részesülhet.

A Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda szakértője szerint ennél gyakoribb, hogy a még fel nem tárt kartell egyik résztvevője jelenti be a jogsértést a hatóságnak. – Előfordulhat például, hogy az egyik kartellezőnél tulajdonosváltozás, átstrukturálás, esetleg belső, például munkaügyi vizsgálat miatt átvilágítást végeznek, és ennek során derülnek ki versenyjogsértő gyakorlatok – magyarázza Sólyom Iván partner, az ügyvédi iroda versenyjogi csoportjának társvezetője.

Egy vállalat önként bejelentheti a GVH-nak a versenykorlátozásban való részvételét, úgynevezett engedékenységi kérelemben, egyúttal a jogsértést alátámasztó bizonyítékot is szolgáltathat. Ha a cég elsőként tárta fel a hivatalnak a kartellt, vagy elsőként szolgáltatott megfelelő minőségű bizonyítékot, nem volt a kartell szervezője, valamint az eljárás során együttműködött a hivatallal, úgy a hátrányos következmények többsége alól mentesülhet. Így többek között a bírság kiszabása alól, a közbeszerzésekből nem zárható ki a kartell miatt, továbbá az esetleges kártérítési felelőssége is korlátozottabb mértékű lehet, mint a többi kartelltagé. Ha azonban a bejelentést csak másodikként vagy harmadikként teszi meg, úgy csak bírságcsökkentésben részesülhet.

Ritter Eszter kiemelte, hogy az engedékenységi kérelemhez csatolt bizonyítékot a GVH legtöbbször arra használja fel, hogy bírói engedélyt kérjen előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálathoz (közismert néven: hajnali rajtaütésekhez). Ekkor az együttműködés keretében a bejelentőt a hivatal adott esetben a kartelltevékenység folytatására is kötelezheti a majdani rajtaütés minél sikeresebb lefolytatásának reményében.

Engedékenységi kérelem hiányában is vannak eszközök a vizsgált vállalkozás számára, hogy a leendő bírságot minél nagyobb mértékben csökkentse. Amennyiben a bírságközlemény szerint tevőleges jóvátétellel reparálja a jogsértés negatív hatásait, vagy ha egy előzetes engedékenységi program alapján megfelelési erőfeszítéseket tesz, valamint ha beismeri a jogsértést, úgy ezek mind bírságcsökkentő tételként vehetők figyelembe.

Végül a GVH – saját döntése alapján – úgynevezett egyezségi eljárást is kezdeményezhet a versenyfelügyeleti eljárás során, melynek lényege, hogy 10-30 százalékos, sőt adott esetben magasabb mértékű bírságcsökkentésért cserébe a vállalkozás elismeri a jogsértést és lemond a határozat megtámadásának jogáról, így az eljárás kevesebb ráfordítással hamarabb befejezhető.

Számos eszköz áll a vállalkozások rendelkezésére ahhoz, hogy a GVH-val együttműködve az adott helyzetből a lehető legkisebb hátránnyal kerüljenek ki. Még jobb lenne, ha eleve jogkövető magatartást tanúsítanának, és a versenyjogi jogsértések megelőzéséért megfelelési programot működtetnének. Magyarországon ezek a programok a multinacionális vállalatok körében már magától értetődő gyakorlatnak számítanak, így ez a magyar cégektől is egyre inkább elvárható lesz. Ráadásul a GVH is számos kiadvánnyal segíti a hazai cégek megfelelését – tették hozzá az ügyvédi iroda versenyjogi csoportjának vezetői.