Jövőre sem marad támogatás nélkül az élelmiszer-ágazat

Már látszanak az eredményei annak a kiemelt támogatásnak, amelyben az élelmiszeripar az elmúlt években részesülhetett. Az ágazat üzemi nyeresége öt év alatt több mint ötven százalékkal nőtt.

Forrás: Éberling András

Már látszanak az eredményei annak a kiemelt támogatásnak, amelyben az élelmiszeripar az elmúlt években részesülhetett. Az ágazat üzemi nyeresége öt év alatt több mint ötven százalékkal nőtt – közölte tegnap Zsigó Róbert. Az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára szerint a kormány stratégiai ágazatnak tekinti az élelmiszeripart, és minden rendelkezésre álló eszközzel hozzájárul a fejlesztéséhez.

Ennek egyik célja, hogy a hazai agrárium által előállított kiváló minőségű alapanyagokat minél nagyobb mértékben Magyarországon lehessen feldolgozni. Mindez a támogatásokban is tetten érhető: a 2014–2020-as európai uniós költségvetési ciklusban több mint 360 milliárd forint áramlott az élelmiszeriparba.

Ebből a legnagyobb szeletet a Vidékfejlesztési programban elérhető kétszázmilliárd forintos pályázat tette ki, ugyanakkor a gazdaságfejlesztési forrásokból is mintegy 78 milliárd forint, a külgazdasági tárca által kezelt támogatási alapból 57 milliárd forint, a Pénzügyminisztérium nagyvállalati programja segítségével pedig 34 milliárd forint juthatott el az ágazat szereplőihez.

A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó tervezés során pedig a minisztérium az ipar és az érdekképviseletek szereplőivel közösen kilenc beavatkozási pontot és mintegy negyven intézkedést határozott meg az élelmiszeripar és az élelmiszerlánc fejlesztése érdekében.

– A jövő egyik iránya az élelmiszeriparban is a termelékenység és a hatékonyság növelése, amihez az Ipar 4.0 és a digitalizáció alkalmazása számos új lehetőséget kínál – mutatott rá Zsigó Róbert. Az európai uniós források mellett a tárca saját költségvetésből is igyekszik hozzájárulni a feldolgozók támogatásához.

Zsigó Róbert szerint már előkészítés alatt van egy új finanszírozási program, amely – a jövő évi költségvetés terhére – célzottan az élelmiszeripari fejlesztéseket hivatott támogatni.

A beruházások mellett a minisztérium kiemelt feladatként kezeli a Magyar élelmiszerkönyv felülvizsgálatát is. Elkészült a működési feltételek jogszabályi háttere, az év első felében pedig megkezdik munkájukat a megújult élelmiszerkönyvi bizottság és a különböző szakbizottságok is. – A Magyar élelmiszerkönyv reformjára nem egyszerűen azért van szükség, hogy biztosítsuk az élelmiszerek kiváló minőségét, hanem hogy visszaszorítsuk a rossz, gyenge minőségű termékeket – jegyezte meg a területért felelős államtitkár.

Annak érdekében, hogy ne csak jó minőségű, hanem biztonságos is legyen az élelmiszer, ami a magyar családok asztalára kerül, a minisztérium a jövőben is nagy hangsúlyt fektet az ellenőrzések hatékonyságának növelésére.

Ennek érdekében az AM további területekkel bővítette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), azon belül a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának feladatkörét. Folyamatosan fejlesztik a Nébih infrastrukturális hátterét, a következő években mintegy nyolcmilliárd forint értékben egy egységes, központi laborbázist kaphat a hatóság.

Az ágazaton belül egyébként a leglátványosabb eredményeket főként a közép- és nagyvállalatok érték el. Bár a darabszámot tekintve csupán a vállalkozások tíz százaléka tartozik ebbe a kategóriába, mégis tőlük származik az élelmiszeripari nyereség meghatározó része, a teljes belföldi árbevétel több mint 80 százaléka és az exportárbevétel 90 százalékot meghaladó része, s ezen cégek foglalkoztatják az ágazati dolgozók mintegy háromnegyedét.

– Fontos ugyanakkor – emelte ki az államtitkár –, hogy a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenkinek nélkülözhetetlen szerepe van az ágazat eredményes működésében, mert mindannyian másféle értéket képesek teremteni.