Az Európai Központi Bank (EKB) korábban, különösen Mario Draghi jegybankelnöksége alatt olyan nyilatkozatokat adott ki, melyek megfejtése, mondanivalójuk értelmezése sokszor még a szakembereknek is kihívás volt, az eurózóna több száz millió polgára pedig végképp nem sokat értett belőle, akkor sem, ha lefordították anyanyelvére. Most azonban, hogy Christine Lagarde személyében új elnöke van az EKB-nak, úgy döntöttek, hogy szakértőik előadásokat fognak tartani a szélesebb közönségnek.
A Reuters szerint az eseménysorozat címe az lesz, hogy ECB listens, azaz az EKB figyel rád/önre, pontosabban a hallgatóság véleményére. Az ötletet az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed adta, ahol már zajlanak hasonló rendezvények. A szakemberek azzal is tisztában vannak, hogy az emberek általában jóval magasabbnak érzékelik az inflációt, mint a hivatalos adat, leginkább az ingatlanárak és lakásbérleti díjak emelkedése miatt, ezért nem is értik sokszor, hogy miért kellene azt feljebb tornászni.
Fotó: REUTERS/Kai Pfaffenbach
Az eseményekre az EKB stratégiája felülvizsgálatának részeként kerül sor, és minden tagállam jegybankját felkérik, hogy legalább egy előadást maga tartson meg. A tervek szerint a konzultációk eredményét az inflációs cél stratégiai vizsgálatánál figyelembe veszik majd. Az eseményeken meg fogják hallgatni a közönség véleményét, és mindenki hozzászólhat a kérdéshez, az valóban egyfajta eurózónás többnemzeti konzultáció lesz.
Az eurózóna inflációs célja jelenleg 2 százalék, pontosabban a megfogalmazás szerint 2 százalék alatti, de egész közel a 2 százalékhoz. Ez nem teljesen érthető, hisz jelenthet 1,99 százalékot, de tágabban értelmezve akár 1,70-et is, ami már önmagában indokolja, hogy változtassanak a célon. Hogy ez egy konkrétabb, esetleg alacsonyabb értéket jelent, vagy egy szélesebb sávot a célérték pontos megnevezése nélkül, azt még nem tudni.
Jelenleg a fejlett országok jegybankjainál többnyire 2 százalék az inflációs cél, abból adódóan, hogy a múltban úgy találták: ennél kisebb infláció esetén nőhet a munkanélküliség. Az elmúlt években megdőlni látszott ez az elmélet, ezért lehet, hogy kisebb vagy rugalmasabb inflációs cél is megfelelő lehet. Térségünkben Csehországban 2 százalék a cél, a lengyel jegybank 2,5 százalékot határozott meg, míg nálunk 3 százalék az MNB célszintje.
